A martonvásári Brunszvik-kastélypark ad otthont az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának és itt kapott helyet az Agroverzum is, melynek belsőépítészeti kialakításáért az este’r partners felelt. Az Agroverzum projektmunkája rengeteg kihívást tartogatott, hiszen a kialakításnál figyelembe kellett venni, hogy a célközönség egészen a kisgyermekektől a nagyszülőkig terjed, az Agroverzum küldetése pedig nem kevesebb, mint a tudomány élményszerű megmutatása.
A martonvásári munka izgalmas megoldásairól a projektért felelős Szabó Csilla vezető építész-tervezővel beszélgettünk.
Hogyan kezdődött az egyeztetés a megrendelővel és mik voltak a legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe kellett vennetek?
Számunkra az volt a legfontosabb, hogy a múzeumi tematika gazdagságának megjelenését szolgáljuk a belsőépítészeti megoldásokkal. Fokozott figyelemmel és tisztelettel kezeltük a régi és új épület közötti kontrasztot.
Milyen jelentősége volt a munkafolyamatban annak a ténynek, hogy az épületeket egy hatalmas, zöld park veszi körül? Hogyan reagáltatok erre?
Ez alapvetően inkább építészeti kérdés. A belsőépítészeti tervezést leginkább az a tény érintette, hogy a fogadó épület földszintje határozottan transzparens, a tartószerkezet és építészeti, belsőépítészeti elemek sötét felületei szinte beleolvadnak a kert látványába.
Milyen egyeztetés folyt a múzeumpedagógus kollégákkal?
A múzeumi tematika szakmai felépítése és annak belsőépítészeti megjelenése a munka során szorosan együtt futott, a belsőépítészeti tervezés során módunk volt arra, hogy a tematika alapját képező felületek megjelenését mi határozzuk meg.
Milyen megoldásokkal segítettétek, hogy az Agroverzum a szó valódi értelmében vett élményközpont legyen?
A múzeumi tematika megjelenítésére térbeli installációkat terveztünk, mint például a föld rétegződésének megjelenítése a falfelületeken vagy a fogadótérben a pult organikus megjelenése. A laborban a színekkel, bútorokkal, falfelületekkel sterilitást sugárzó hangulat kialakítása volt a cél. Ezek számunkra az épület legizgalmasabb részei.
A kávézó sokban különbözik egy átlagos múzeumi kávézótól – modern, esztétikus és maradásra bír, akár egy nagyváros menő negyedében is lehetne. Miért fontos ez a funkció?
A kávézó kialakítása támogatja az élményközpont koncepciót. Mivel itt nem jelenik meg a múzeumi tematika a maga szakmaiságában, így a kávézót egy igazi közösségi térként tudtuk megfogalmazni, mai megjelenéssel. Mindezt úgy, hogy a kávézó az épített és a természeti környezetnek is szerves része legyen.
Milyen csapattal dolgoztál a projekten?
Szorosan együttműködtünk a múzeumigazgatóval, aki a projekt tematikai felelőse.
Személy szerint van-e kedvenc megoldásod az Agroverzumban?
Az Agrobár feliratot úgy sikerült elhelyeznünk a belső térben, hogy nem hagyományos, megszokott feliratozási módszereket választottunk, hanem diszkréten, lábmagasságban helyeztük el azt, amely így visszafogott, kívülről a kertből mégis jól látható. Nagy élmény volt a fogadó térben elhelyezett valósághű organikus pult tervezése és speciális technikát igénylő kivitelezése, valamint az egyedi papírlámpák tervezése.
Mit gondolsz, hogyan találkoznak Martonvásáron a klasszikus értékek és a modern megoldások?
A történelmi kastélyépületben a régi és az új, a természet és az épített környezet szerves módon illeszkedik egymáshoz, kellemes kontrasztot alkotva.
Mi az a kész épületen, ami igazi “este’r partners” karakter?
Valódi kihívás volt és a tervezői kreativitás megmutatásának remek lehetősége a fogadó épület pultjának valóban valósághű, organikus megjelenése és kísérletezést, valamint speciális technikákat igénylő kivitelezése.
