Tag: Magyar

Évzáró nagyinterjúra hívtuk Radnóczy Esztert, az este’r partners vezető tervezőjét és Harkay-Farkas Réka gazdasági vezetőt: a nagy szállodai projektek és nívós magánberuházások mellett lényeglátásról, lojalitásról, kreatív formálódásról és megújulásról is meséltek 2019 értékelése és a 2020-as várakozásaik megfogalmazásakor.

 

Eszter, milyen évet zár az este’r partners?

A nemzetközi nyitás erősítése, az olasz partnerirodánkkal való közös projektek megvalósítása mindenképpen fontos cél volt, amik a terveknek megfelelően realizálódnak.

A négy nagy szálloda, az A52, A3, az Emerald és az Art’otel közösségi terveinek tervezői munkájának nagy része töltötte ki idei évünket, miközben számos magánjellegű beruházást is terveztünk. A tervdokumentációk nagy terjedelme miatt a csapat erősítése, a projektvezetők vezetői feladatainak támogatása, a time management és az ellenőrzési, koordinációs feladatok is nagyon fontos szerepet kaptak az idei évben.

A szállodák projektjeit vezető kollégák (Szabó Csilla, Szommer Mónika és Zellei Hajnalka) nagy felelősséget felvállalva eredményes munkát adtak ki a kezükből. Büszke vagyok rájuk és az egész csapatra, mert igazi összefogás és maximalitás jellemez minden kollégát. Réka pénzügyi vezetőként több mint 10 éve viszi az iroda gazdasági részét, körültekintő precíz munkája számomra tökéletes eredmény.

Réka, milyen kihívásokkal találkoztál 2019-ben?

A 2019-es év minden szempontból egy változatos, csapatformáló, egyben egy újabb mérföldkő volt a cégünk életében. A négy nagy szállodaprojekt döntések halmazát vonzotta magával. Fel kellett ismernünk, hogy olyan pozíciókat kell megteremtenünk és kellett ide felvennünk újabb kollégákat, amik még nem is léteztek a cégünk életében, de a munkafolyamatok ellátásához elengedhetetlennek bizonyultak, mind a tervezői mind a gazdasági vonalon is.

Melyek voltak idén a legnagyobb induló és záruló projektjeitek? Melyikhez milyen érzések és ambíciók kötődnek?

Eszter: Több belvárosi és kertvárosi high-end lakás tervezése és kivitelezése zajlott, amit egy kézből bonyolítottunk. Mindezek szoros együttműködés során valósulnak meg a tulajdonossal.  Nagyon jól esik az a sok bizalom, amit a megrendelőnktől kapunk és öröm látni, hogy az igényes, minőségi hozzáállás (ami nem minden esetben luxus pénzügyi értelemben) egyre szélesebb megrendelői kör alapigénye, így lehet igazán jó munkákat kiadni a kezünkből.

A nagy projekteket meg inkább jellemzi a szervezett és követelmények sorát betartandó tervezés, szoros csapatmunka az építészekkel és a szaktervezőkkel, ami mindenképpen egy nagyon fegyelmezett irodai működést kíván. Mind a négy hotel projekt szinte párhuzamosan futott és év végre esett a tervezési folyamatok lezárása. Ez nem jelenti azt, hogy a tervezői munkának vége. Számunkra is nagyon fontos, hogy az elkövetkezendő években a kivitelezéseket folyamatában követhessük és tervezői művezetés keretében segítsük a megvalósulásukat.

Réka: Kiemelni talán nekem a legnehezebb, hiszen mindegyik projekt valahol hozzám is kötődik. Érzelmek nélkül lehetetlen ezt a munkát végezni, egy idő után mindegyik projekthez kötődni kezdtem. Megszámolni sem tudom, hogy a négy nagy szállodaprojekt mellett mennyi szép magánberuházásban működtünk közre mind a tervezői, mind a beszállítói vonalon.

Hogyan formálódott a csapat és miben tartotok előbbre emiatt szakmailag?

Eszter: A nagy munkák miatt idén is bővült az iroda létszáma, most már húsz fővel dolgozunk. Az összetett szolgáltatás, amit irodánk nyújtani tud, a feladatkörök leosztását és emellett erős csapatmunkát igényel. Mindhez kitartás, motiváció szükséges: ezt a munkát csak elhivatottsággal lehet végezni. Ez az év is megmutatta ki, hogyan lojális, ki tud együttműködve a kollégákkal egy-egy hosszú, évekig tartó projektben beleállni és közös sikernek tekinteni az eredményeinket. Minden tervező és műszaki, kereskedelmi előkészítő vagy akár pénzügyi kolléga fontos része a projektnek, egymásra vagyunk utalva és fontos, hogy minden siker közös. Kellemes és kiegyensúlyozott légkör jellemzi az irodánkat így év végén.

Réka: Az idei év számomra abból a szempontból is egy mérföldkő volt, hogy lett egy csapatom, Kriszta és Éva személyében. A tervezői csapat folyamatos bővülése és a projektek nagysága miatt szükségessé vált a feladatmegosztás. Ez nekem egy hatalmas önismereti kihívás is, hogy hogyan tudok abból átadni, amit eddig egyedül csináltam.

Ki tudnátok emelni egy-egy fontos pillanatot a cég életéből ebben az évben?

Eszter: Nehéz kiemelni. A siker a munka folyamata, az egymásra hangosodás és egy pozitív vitakultúra, aminek fejlesztésén nap mint nap dolgozunk és látható pozitív eredményt hoz.  A tervezői munka eleje, a koncepció megálmodása legalább annyira kreatív egy jó tervezőnek, mint a kiviteli tervekben való aprólékos rajzi szakasz a konszignációk elkészítése vagy a projekt koordinálása.

Réka: Mivel az iroda gazdasági ügyeit viszem, ezért mindegyik projekthez kapcsolódom, mindegyik szívügyem, minden irodai ügybe betekintésem van és egyben feladatom is, ezért konkrétumot nem is tudnék kiemelni. Októberben volt a 10 éves szakmai évfordulóm itt a cégnél, ez tényleg egy fontos pillanat. Sokszor emlegetjük a mi kis tetőtéri irodánkat Eszterrel és Csillával, azt, hogy azóta a cég mekkora fejlődésen ment keresztül. Büszke vagyok arra, hogy ehhez a csapathoz tartozom.

Eszter, a milánói partneriroda nyitása komoly lépés volt az este’r partners életében. Hogy érzitek magatokat ott, a Waves Project partnereként?

Eszter: Az Olaszországgal és olasz tervezőkel, partnereinkkel való kapcsolat évtizedes múltú. A közös tervezői munka szintén kinyitja a kapukat, szemléletbővítés, tapasztalatcsere a legfontosabb része a nemzetközi piacon való létezésnek. Partneri kapcsolatot ápolunk néhány németországi kollégával is, egymás munkáinak ismerete, szakmai beszélgetések és közös gondolkodás fontos szellemi táplálékunk.

Ha egy szóval kellene jellemezni 2019-et, melyik lenne az?

Eszter: Lényeglátás.

Réka: Megújulás.

Milyen terveitek vannak 2020-ra és mit vártok a legjobban?

Réka: 2020 egyértelműen egy érdekes évnek ígérkezik, nagy változásokra számítunk az építőiparban, hiszen senki nem tudja, mikor fog lassulni ez a nagy építési, beruházási hullám. Ennek előszelét már most is érezzük. Abban viszont biztos vagyok, hogy az este’r partners hűen önmagához, tökéletesen helyt fog állni egy nehezebb időszakban is, úgy, ahogy eddig is tette. Ehhez nem kell más, mint a kitartásunk, a rugalmasságunk, a piac ismerte és nem utolsó sorban ez a fantasztikus, összetartó csapat.

Eszter: Minden, amit idén elkezdtünk, folytatjuk. A kreativitásunk fejlesztésén, a minőségi tervezés fejlesztésén és a szervezetfejlesztésen folyamatosan dolgozunk. 2020-ban új és érdekes projektek várnak ránk: többet ezekről jövőre fogok mesélni.

Ebben az évben több alkalommal engedtünk bepillantást irodánk életébe és ültünk le egy-egy kávé mellé beszélgetni. Kollégáinkat bemutató sorozatunk harmadik részében Bige Mária belsőépítész kolléganőnket kérdeztük az állandó értékekről, a megújulásról és arról, hogy hogyan látja most a nemzetközi trendek alakulását.

Miért lettél belsőépítész és mi az, ami ebben a szakmában vonz téged?

A belsőépítészetet hivatásomnak érzem és egészen egyszerűen egy belső késztetés volt az, ami ebbe az irányba hajtott. Mindenképpen műszaki pályára készültem, az egyetemen építőmérnökként végeztem, de számomra abból a szakmából hiányzik az ember, a nagy komplexumokra fókuszál. A belsőépítészetben megjelenik az emberek közötti kapcsolat, hiszen rendkívül szorosan dolgozunk együtt az ügyféllel, és ez az, ami engem a leginkább érdekel. De a szépsége, a formavilága, az örök megújulásra való képessége és az, hogy eközben mindig reflektál a régi értékekre ugyanúgy vonz.

Mik azok az értékek, amik számodra fontosak és amelyek mentén alkotsz?

A belsőépítészetben fontos a folyamatos megújulás és ez az este’r partners értékei között is jelen van. Az irodai életet egyfajta üdeség jellemzi, ez segít minket a tervezésben is. Ahogy az irodának, úgy számomra is fontos érték a precizitás, hiszen egy feszített munkatempó mellett, még a tizenkettedik munkaórában is pontosan dolgozunk. Ez a szakma fáradhatatlan embert kíván. Annak ellenére, hogy egy nagyon aktív és pezsgő élet jellemez bennünket, a munkánknak mély tartalma van.

Mi az, ami inspirál téged tervezéskor?

Sokat merítek az ügyfél életéből, mindig próbálok belehelyezkedni abba, hogy mit szeret, hogyan él, ezt a folyamatot nagyon szeretem. Emellett az utazás vagy az új dolgok megismerése inspirál. Ezek mindig elindítanak bennem valamit, amitől másként látom a világot és ezáltal a projektet, a tervezést és a formát is.

Több olyan megvalósult vagy kivitelezés alatt álló projekt is szerepel az este’r partners munkái között, melyeknél több szakág harmonikus együttműködésére volt szükség. Ahhoz, hogy a harmónia létrejöjjön, mi a legfontosabb tényező?

Nemcsak a mi csapatunkban, hanem a különböző szakágak között is szoros együttműködésnek kell létrejönnie ahhoz, hogy minőségi végeredmény szülessen. Ennek alapja a nyitott kommunikáció. Azzal, hogy konzultálunk az egyes szakágakkal, nemcsak a saját tervezési folyamatainkat segítjük, de önnön készségeinket, ismeretünket is fejlesztjük. Az így megismert szakmai tudást pedig a következő alkalommal már be tudjuk építeni a munkánkba.

Milyen projekten dolgozol most és mi jelenti benne az izgalmat vagy a kihívást?

Az elmúlt félévemet az Andrássy úton lévő szálloda, az A52 kiviteli tervei határozták meg. Teljes intenzitással dolgoztam ezen a projekten. Hihetetlen élmény volt egy ilyen nagyszabású munkán dolgozni, a sokrétűsége egészen más hozzáállást követel, mint egy családi ház megtervezése. Komplex munkát és odafigyelést igényelt, hiszen itt nemcsak egy személlyel dolgoztunk együtt, hanem egy építészirodával, különböző szakágakkal és az üzemeltetőkkel. Minden nehézsége ellenére ez a komplexitás tette izgalmassá a tervezési folyamatot. Most várom az új kihívást, az új izgalmakat.

Sorra épülnek fel, nyílnak meg azok a projektek, melyek egyedülállónak, különlegesnek adják el magukat, ugyanakkor mégis beleolvadnak az egyformaságba. Mi az, ami ma tényleg egyedivé tesz egy projektet?

Sokszor belefutunk abba a megrendelői kérésbe, hogy az épület legyen különleges, de a megvalósítás során visszafogják magukat. Ahhoz, hogy igazán nagyszabásút és mást alkothassunk, az ügyfélnek önmagában kell kialakítania a bátorságot, hogy fel merje vállalni a különlegességét. Amíg mindenki ugyanolyan, addig minden hotel ugyanúgy fog kinézni.

Ha kilépünk az itthoni keretek közül és nagyobb perspektívában szemléljük a belsőépítészetet, hol tart most ez a szakma?

Az este’r partners szorosan követi a nemzetközi trendeket, a piac változásai. Minden évben járunk nemzetközi vásárokra, ami formálja az irodában dolgozók szemléletét, gondolkodását, formavilágát. A magyar piacra kevésbé látok rá, de mi mindig a minőségre törekszünk, és arra, hogy az iroda nemzetközi piacon is megállja a helyét. Ez nemcsak nívót ad, de a csapat szakmai munkásságához is hozzátesz. Azt gondolom, hogy ebben a szakmában nincsenek határok, már kinyíltak a kapuk a világ felé. Itt minden csak a lendületen, kitartáson és a fejlődni akaráson múlik, hiszen a belsőépítészet a folyamatos tanulásról, önfejlesztésről szól.

 

 

 

 

Szeptember végén ellátogattunk a budapesti S/ALON lakástrend kiállításra, amelyet második alkalommal rendeztek meg a Budapest Arénában. Az este’r partners kollégái évente több, nagy nemzetközi kiállításon is részt vesznek, így komoly tapasztalatuk van a témában. Ezúttal kolléganőnket, Ferdinandy Kinga építészt kérdeztük egy rövid beszélgetés keretében, milyen élményeket gyűjtött és melyik megoldások tetszettek neki a leginkább.

Kinga, mi volt az általános benyomásod: merre tart a Salon Budapest? 

Szerintem egyre igényesebb a kiállítás! Fontos, hogy a méretéhez képest próbál fejlődni és nagy neveket invitálni, mint például idén Marc Ange-t, aki tekintély a design világban.

Melyik standot találtad a legizgalmasabbnak?

Nem tudnék egy konkrét standot kiemelni, mert alapvető koncepciója a S/ALON Budapestnek, hogy egy-egy márka termékei több standon megjelennek, inkább az az izgalmasabb, hogy a különböző tervezők milyen más enteriőröket hoznak létre, annak ellenére, hogy nem egy, azonos elem megtalálható a standokon. Ha mégis említenem kell egyet, az Architres stúdió Antistandját emelném ki, aminek koncepciója volt “kifordított” lakás. Merész és ötletes koncepció volt.

Tudnál mondani egyetlen tárgyat, elemet vagy megoldást, ami megragadott?

Már tavaly is hatással volt rám a Viaplant kompozit anyaga. Rengeteg féle a felhasználási lehetősége (bútor, lámpabúra stb.), sokféle egyedi felülete van. Fontos szempont továbbá, hogy zöldhulladékot és invazív növényi fajokat használnak fel az anyag előállításához és a teljes munkafolyamat Magyarországon történik, ezzel a fenntarthatóságot növelve. Szerettem még a Studio Nomad, a Hannabi és a T.ak.art Walldesign megoldásait is, őket amúgy is követem.

Sokat jártok külföldi kiállításokra, milyen hatással van ez a kreatív munkátokra? 

Nekem idén lehetőségem volt kijutni a Salone del Mobili kiállításra Milánóba, ami hatalmas élmény volt. Egyrészt rengeteg új gyártót/tervezőt megismertem, de maguk standok és az installációk is komoly inspirációt adnak. Teljesen más léptékű a két kiállítás, természetesen a milánói nagyobb, nagy nevekkel, de azért is szeretem a Salon Budapestet, mert megismerkedhetek a magyar tervezőkkel, gyártókkal, hiszen sok munkánkban kifejezetten őket keressük.

Új sorozatunkban bemutatjuk a kollégáinkat, akik munkájukkal, kreativitásukkal és szakmai eredményeikkel nap mint nap alakítják az este’r partners márka életét. A sorozat második részében Zellei Hajnalka belsőépítész kolléganőnket kérdeztük a szakmájához való viszonyáról, kihívásairól és a beszélgetésünkben előkerülő skandináv formavilágról.

Hajni, mit jelent számodra a belsőépítészet, mit szeretsz benne?

Mindig is érdekeltek a belső terek, gyerekként a bútorokat tologatva próbáltam jobbá, funkcionálisabbá tenni a helyiségeket. Az esztétikán túl már akkor is sokat gondolkoztam azon, hogyan tehető élhetőbbé a környezetünk. Noha az iskoláim kapcsán olykor elkanyarodtam ettől a világtól, mégis mindig visszataláltam rá. Ez egy alkalmazott művészeti ág, ami egyszerre ad rendkívül nagy szabadságot és fejleszti az alkalmazkodó képességet, hiszen a megrendelők igényeinek kell eleget tenni. Ezt a kettősséget szeretem benne. Itt van egy megkötés, egy szabályrendszer, van egy kiszolgáló része, de mégis megvan benne a saját szabadságom is.

 

Hogyan lehet élhetővé tenni a tereket?

Alapvetően mindig az egyénből kell kiindulni, így a belsőépítészeten túl engem a pszichológia, az emberek működése, motivációja is nagyon érdekel. Számomra ezért is érdekes a munkánk, mert minden egyes projekt, minden egyes ember egy teljesen új világot nyit meg, amibe bele kell éljük magunkat. Adott esetben nem biztos, hogy ez a két világ egyezik, de meg kell tanulnunk hozzájuk igazodni és kicsit feladni önmagunkat. Ez bonyolult, de annál érdekesebb munkát eredményez.

Tervezés közben a saját világod elengedése mennyire sikerül?

Attól függ, mennyire áll távol tőlem az ügyfél ízlése, ha nagyon, akkor ez nehéz, de mindig belecsempészek valamit a tervbe az én világomból, nézeteimből. Alapvetően a letisztult, skandináv vonal áll hozzám közel, ami a 2000-es évek elején volt jellemző, ma inkább tobzódunk a különböző stílusokban. Ma mindent lehet, ez egy érdekes játék, viszont törekedni kell rá, hogy egy elrugaszkodott ízlésvilágú ügyféllel is megértessük, hol a határ a még ízléses és a giccs között. Ez különösen családi ház tervezésnél jön elő, ahol a megrendelő a rengeteg behatás miatt bizonytalan. Tobzódik a különböző stílusokban és nem tudja megfogalmazni, mi az, ami valójában tetszik neki, mert mindegyikkel tud azonosulni. Nekünk feladatunk, hogy ebben a káoszban utat mutassunk neki és segítsünk megtalálni önmagát.

Ma a stílusok keveredése és a határtalanság jellemzi a világunkat. Ebben a tobzódásban hogyan lehet az emberek szépérzékét fejleszteni?

Ez egy nagyon nehéz feladat, mert mi az hogy szép? Mi az, ami tetszik? Ez relatív. Az A3 és A52 hotelnél is szembesültünk azzal, hogy mivel sokszereplős a történet, mindenkinek más tetszik. Ugyanaz a dolog valakinek sok, míg másnak túl egyszerű. Ezeket összehangolni, egy irányba terelni nehéz, de aki már régóta a szakmában van és sok mindent átélt, az egészséges arányérzékkel rendelkezik, ami segít neki ebben.

Említetted, hogy téged alapvetően az egyszerű formák és vonalak, a skandináv építészet nyűgöz le. Miért?

A modern, a minimál design lényege, hogy az individuumot engedi érvényesülni. A lakás, a ház vagy bármilyen enteriőr, értünk van és nem fordítva. Nem érdemes túlzásokba esni, mert nem biztos, hogy pár év múlva ugyanazt a geget fogjuk szeretni, mint amit a ház tervezésénél. Alapvetően a funkció a legfontosabb, hogy jól tudjuk használni a teret, jól érezzük magunkat benne, kézre essen minden. A skandináv formavilág amellett, hogy nagyon lecsupaszított, tele van jó ötlettel, amik hasznosak.

Az A52 hotel belső tereinek tervezésén dolgozol most, de említetted, hogy családi házak tervezésében, kivitelezésében is részt veszel. Ezek teljesen más léptékű munkák, melyik áll hozzád közelebb?

Nagyon magaménak érzem most a szállodát, pont azért, mert pragmatikus munka. A családi házaknál bele lehet fáradni abba, hogy az ügyfél a végtelenségig módosítja a terveket, mert bizonytalan, mert egy életre szóló nagy projektet szeretne megvalósítani, amiben minden tökéletes. Egy szálloda tervezése ennek a szöges ellentéte: előre meghatározott üteme van, amit tartani kell. Jó ebben a keretben mozogni, mert előre látom, hogy mikor, mi fog történni, tudom tartani magam a határidőköz.

Ilyen lesz az Andrássy úti szálloda: mintaszobába enged betekintést a belsőépítész este’r partners

Az este’r partners profiljában kis- és nagyléptékű projektek belsőépítészeti tervezése és kivitelezése is szerepel. Nyitottatok irodát Milánóban is, figyeltek a nemzetközi trendekre, működési metódusokra. Ezek alapján te hogy látod az itthoni helyzetet? Hol tartunk a nemzetközi szinthez képest?

A tervezőirodák világába nem látok bele mélyen, viszont a kivitelezésben hatalmas különbséget érzek. Itt még tanulnunk kell, nagyon sok buktatója van a magyar kivitelezési metodikának. Most döping van, sok az építkezés, és úgy érzem, hogy a kivitelezői oldal került túlsúlyba, a mennyiségre hajtunk, emiatt a tervezési rész elhomályosul. Tervezőként nehezen tudjuk érvényesíteni azt, hogy a valóságban is az jelenjen meg, mint a papíron. Ebben sokat kell még fejlődnünk.

 

 

 

Mintaszobákat alakított ki az Andrássy út elegáns szállodáiban a belsőépítészetért felelős este’r partners: így tesztelik, hogy a papíron elképzelt szállodai szobák hogyan valósulnak meg. Beszélgetésünkben Szommer Mónika és Zellei Hajnalka kolléganőinket szólítottuk meg, akik különleges világba kalauzoltak minket. Míg az Andrássy úti szállodákban komoly építészeti munka folyik, egy-egy szoba már készen áll, vendégeit várva. A vendég azonban ezúttal az elegáns turista vagy üzletember helyett az üzemeltető, kivitelező és néhány laikus „használó”, akik véleménye kiemelten fontos a belsőépítész szakembereknek.

 

Jelenleg két hotelen is dolgoztok az Archikon építészirodával közösen, mindkettő az Andrássy úton található. Nemrég készült el az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palotában kialakított szálloda mintaszobája. Elmagyarázzátok, hogy ez mit is jelent pontosan? 

Szommer Mónika: Alapvetően minden hotelnél készül mintaszoba, hogy a megrendelők tapintható formában megnézzék, milyen lesz az elkészült szoba, és lássák azokat a részleteket, amiket a terveken kevésbé tudnak értelmezni, így az esetlegesen felmerülő problémákat, hibákat a tervező módosíthassa. Egy ilyen szoba elkészülte nekünk, tervezőknek is sokat segít, hiszen látjuk, hogy az, amit elképzeltünk, valójában hogyan jelenik meg és ha valamivel nem vagyunk elégedettek, akkor itt még tudjuk a végeredményt formálni.

Miután elkészül egy mintaszoba, milyen fázisokon megy át és mik azok a szempontok, amik alapján a terveket módosítani kell? 

Sz.M: Jelenleg az A3 mintaszoba véleményezése tart: az üzemeltető, a kivitelező és néhány laikus vendég is megnézi, tehát mindenképp több szemszögből járjuk körbe. A kivitelező a megvalósíthatóság mértékére figyel, az üzemeltető a tapasztalataik alapján a használatból adódó problémákra, míg a vendégek a légkört, a felfedezés élményét nézik. Tehát megnézik mennyire balesetveszélyes, mennyire rongálható, bonyolult vagy egyértelmű a szoba használhatósága. A kivitelezők ilyenkor arra is figyelnek, hogy az építésnél a különböző szakágak egymásra épülő és sokszor egyszerre történő munkáját hogyan tudják gördülékenyen összehangolni.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy hotel belsőépítészeti kialakításánál? 

Sz.M: Az üzemeltetők különböző irányokat, célközönséghez kapcsolódó jellegzetes igényeket adnak a tervezőknek, amelyekhez alkalmazkodni kell, úgy, hogy a koncepciónkkal összeegyeztethető legyen. Az fontos, hogy kompakt legyen, főleg egy belvárosi szálloda, hiszen ezeket az épületeket viszonylag kis alapterülettel rendelkező szobaegységekkel lehet kialakítani, ezért a tervezésnél a szobák minden szegletét okosan kell kihasználni ahhoz, hogy ezt a vendég ne érzékelje. Arra is figyelni kell, hogy ami egy tervezőnek logikus és automatikus, az a folyamatosan cserélődő használónak nem egyértelműen az, mivel különböző látásmódú személyek fognak itt megfordulni. Ezért érdemes mindig bevonni egy külső személyt, aki friss szemmel nézi és észreveszi azokat az apróságokat, amiket mi nem, mert már túlságosan belemerültünk a részletekbe. Ez az irodán belül bevett gyakorlat: mindig megnézzük egymás munkáját. Egy szállodánál érdemes strapabíró, könnyen tisztítható felületeket, bútorokat betervezni, de közben nem szabad megfeledkezni az esztétikai élményről és a pozitív hangulatról sem.

Az A3 és az A52 projekt kapcsán is műemléki védettségű épületekről beszélünk. Belsőépítészként hogyan nyúltok egy ilyen épülethez? Mi mindenre kell odafigyelni? 

Zellei Hajnalka: Az Archikon építészirodával közösen dolgozunk mindkét projekteken, ők a generáltervezők. Van egy restaurátori csoport is, ők felelnek azért, hogy eredeti állapotában álljon helyre az épület műemléki része. Ez a mi tervezési területünkön kívül áll, nem veszünk benne részt. Mi a vendégeknek fenntartott helyiségek tervezésével foglalkozunk: a szobák, a közösségi területek koncepcióját alakítjuk. Az egy lényeges kérdés, hogy a műemléki stílust hogyan egyeztetjük össze az általunk tervezett hangulattal, hiszen ezek klasszikus épületek, amiket nem lehet teljesen modern berendezéssel megtölteni. Figyelünk arra, hogy megtartsuk a klasszikus vonalat, miközben a modern igényeknek megfelelő enteriőrt tervezünk. Erre mindkét hotelben különböző megoldásokat találtunk.

Hogyan csempészitek bele a klasszikus épületbe a mai igényeknek megfelelő enteriőrt? 

Z.H: Az A52 egy három csillagosnak megfelelő hotel lesz, fiatalos stílussal, ahol a színekkel terveztünk. Három alapszín határozza meg a belsőt, ezek köszönnek vissza a szobákban és a közösségi terekben is. Ezek vidám, erőteljes színek, amik a fiatalosságot, a lendületet jelképezik, miközben megjelenik egy lécezéses technikával kialakított kazettás falburkokat is a szobákban, amivel az épület klasszikus voltára utalunk. Emellett lesz két műemléki szoba is, ahol a falburkolatot és a mennyezetet restaurátorok állítják helyre, ide klasszikusabb vonalú bútorokat terveztünk.

Sz.M: Az A3 egy nagyon más karakterű épület, ez a volt Saxlehner-palota. Itt már a lépcsőházban megjelennek a karakteres, míves díszítő festések, amikkel nem szerettünk volna konkurálni. A normál szobákat nagyon visszafogottan kezeltük: leginkább pasztell színeket használtunk és egy-egy lábazati léccel vagy a felső stukkóval csempésztük bele a klasszikusabb elemeket a térbe. A szobák mennyezetén a kortárs és a klasszikus stílus sajátos elegye van: egy grafikussal közösen találtuk ki az egész mennyezetet betöltő karakteres mintát, amiben az épület klasszikus mintái jelennek meg, de modern megfogalmazásban és modern eszközökkel. Ugyanakkor készül az épületbe négy suit, ahol kicsit más irányt fogalmaztunk meg. Ezek ellentétben állnak a szobák visszafogott stílusával, itt olyan meghökkentő teret szerettünk volna létrehozni, ami már kissé a díszlet hatását kelti. Gipszstukkók, falikarok, amik egyben szobrok, egyedi csillárok, stb. – ezek gegekkel ötvözött klasszikus szobák lesznek. Az épület belső ganggal rendelkezik, amiről nyílik a szobák folyosója, ezért rengeteg klasszikus nyílászáró jelenik meg. Mivel ezek műemlékvédettek, ezért már a szoba bejárati ajtókat is úgy alakítottuk ki, hogy ezek a klasszikus tokborítások visszaköszönjenek az ajtók körül, így olyan érzetet keltve, mintha a vendég egy klasszikus kapun keresztül lépne be a szobába.

 

Említettétek, hogy több szakággal is együtt dolgoztok ezeken a projekteken – építész, restaurátor, kivitelező csapat és persze ott van az üzemeltető, a megrendelő is. Hogyan lehet a különböző ágazatok munkáját jól összehangolni? Erről nektek mi a tapasztalatotok?

Z. H: Mindkét projektben nagyon szoros csapatmunka folyik az építész csapattal. Alapvetően az Archikon építésziroda, mint generál tervező fogja össze az összes szakágat. Rengeteg egyeztetéssel jár, amíg kialakul, hogy műszakilag mi az, ami az általunk megálmodott designnal összeegyeztethető. Ezeket az épületeket nem a mai világnak megfelelő technikai elemekkel építették, ezen műszaki igények megteremtése nehéz és bonyolult feladat. Közben figyelnünk kell arra is, hogy a különböző gépészeti és egyéb berendezések minél kevesebb látszó felületen jelenjenek meg. Ezen sokat dolgozunk, a műszaki követelményekhez igazodni sok kompromisszummal jár, ezeket integráljuk a designba.

Sz. M: A folyamatos kommunikáció, az információk áramlása elengedhetetlen, ahogy egymás segítése is, hiszen így érjük el, hogy a felmerülő akadályokat legyőzzük és megszülessen a jó megoldás.

Mi az, ami számotokra különösen izgalmas vagy kihívást jelent ezekben az épületekben? 

Z.H: A modern és a klasszikus kombinálása úgy, hogy ízléses is legyen. És persze a műszaki rész: mi házon belül is sokat egyeztetünk, mert ez egy számunkra új kihívás. Izgalmas, hogy ennyire sokszereplős mindkét projekt, hogy össze kell fűzni a különböző meglátásokat, igényeket, mert mindenki máshonnan közelít, mindenkinek más a fontos. Belsőépítészként mi vagyunk azok, akik ezeket harmonikus egésszé szövik, hiszen a szakágakkal és az üzemeltetői körrel is kapcsolatban állunk.

A3

Projektvezető belsőépítész tervező: Radnóczy Eszter, Szommer Mónika

Belsőépítész tervezők: Szabó Csilla, Gyurics Fanni, Ferdinandy Kinga

Generáltervező: Archikon építész iroda

Megrendelő: CD Hungary Kft.

Üzemeltető: Continental Group Kft.

kivitelező: Market Zrt.

A52

Projektvezető belsőépítész tervező: Radnóczy Eszter, Zellei Hajnalka

Belsőépítész tervezők: Szabó Csilla, Gyurics Fanni, Bige Mária

Generáltervező: Archikon építész iroda

Megrendelő: CD Hungary Kft.

Üzemeltető: Continental Group Kft.

kivitelező: Market Zrt.