Categories
Our partners

Meet our partner: Cosy International

Style and elegance: two concepts around which the Italian wardrobe expert Cosy International has built its brand. We asked Cosy’s Hungarian partner, Eszter Radnóczy when and where she recommends using the Italian partner’s solutions.

 

 

How would you describe Cosy as a company and what values does it represent?

Cosy is a dynamic minded company with professionalism and extensive experience in the timber industry and it is easily adapting to the changing needs of the market. Cosy is a reliable partner as we can always count on their expertise. The company simultaneously offers the traditional commitment of Italians to design and is also open to our creative ideas and uniqueness.

Where do you use Cosy products?

We are happy to work with Cosy on projects that require unique and functional solutions. The products are made for customers of high standard, during the product development rich details are elaborated for an exclusive look, providing high-quality Italian technology.

Who would you recommend it to? What needs does Cosy respond to?

I recommend it to clients with Hungarian or international background committed to quality, who consciously choose elegance and focus on aspects such as the furniture proportion or the harmony of colors.

How is the collaboration between Cosy and este’r partners?

We enjoy integrating Cosy into our projects and we are happy to present them to the Hungarian clients as well. With similar premium Italian brands, in recent years we have managed to build a strong network of contacts that supports the highest quality work. The existence of this network allows us to serve complex projects, from joint concept planning through product design to material selection and installation.

 

Meet Cosy International!

The brand is proud to help its customers with products 100% Made in Italy, tailored to the needs of interior designers. Flexibility and tailor-made service are among the most important values: from measurements to material selection to the creation of the final atmosphere, they accompany their partners in the work.

 

Portrait: Attila Glázer

Photos: Cosy International

Categories
Interjú

The life of a work of art: an introductory conversation with Eszter Radnóczy interior designer

A new series called the life of a work of art is launched by the interior designer este’r partners, in which they are planning to talk about the perspectives of interior design and design in connection with the aspect of galleries, art institutions and collectors.

In the first conversation of the series, Eszter Radnóczy, the owner and chief designer of the interior design office, este’r partners in Szentendre, talks about her attachment to works of art, the meeting of function and aesthetics, and also reveals who she will talk to in the next part of the series.

We’re starting a new series in which art has a key role. Can you tell us about your relationship to work of art, art and galleries?

Art has been a part of my life since I was a child: my grandmother and I visited the city’s museums and studios almost every week. This is still my passion both in Budapest and worldwide. In addition, of course, I am very fortunate that my everyday life is also surrounded by works of art, as our office is also home to an exhibition.

Este’r partners’ office is surrounded by family heritage. Tell us about it.

The exhibition preserves the legacy and oeuvre of my husband’s grandfather, the painter Béla Apáti Abkarovics from Szentendre. Not only does this provide a beautiful work environment, but it often serves as an inspiration for my colleagues and myself.

Is it a burden or an encouragement to be among such pieces at work?

Definitely a pleasure. The age and technique of the pictures is diverse, which is very inspiring.

How do you think the work of art and the interior relate to each other? What controls?

The first determining factor is the given space and its function. If it is not a museum space, then the space controls everything. This is followed by the interior design work, which includes not only the functional placement of the objects, but also the appropriate placement of artefacts. Interior design is not just about “dressing up something” but also “undressing it”: it can also be important to clean up the space, depending on what we want to highlight in a room. A space that works both functionally and aesthetically often cannot hold more than one or two highlights. The highlight can be a work of art or anything else, but it should be chosen very well.

You also work with artefacts during your projects, how does this process look like?

Basically, it is not the artwork that determines our interior design work, but it’s always an integral part of the end result. In some cases, however, an artefact of intangible value determines the design, which is also a nice and exciting process.

Have you had a project where you had to design specifically around a work of art?

Yes, of course. The main consideration in the design of galleries is the optimal placement of (changing) works of art. In addition, we have designed many personal spaces where the work of art and its experience were the main factors.

What can readers expect in this new series? Who are you going to invite for a talk and what exciting issues are you going to discuss?

The series will be particularly interesting from a professional, private and collector’s point of view.  The interplay of different perspectives can provide important insights into how placing an artefact brings out its true value, impact, and role. I cannot reveal the list of our conversation partners in the series, but next time I’ll talk to Ani Molnár!

Categories
Interjú

In progress: Szommer Mónika

Megrendelői egyeztetések, kivitelezés vagy éppen a tervezés legelső lépései? Kíváncsiak voltunk rá, min dolgoznak most kollégáink – ezúttal Szommer Mónika belsőépítészt kérdeztük a Budapest belvárosában elkészült, Fehérhajó utcai két airbnb lakás tervezéséről.

Mi volt a megrendelő kérése és milyen funkcióknak kellett megfelelni? 

Az ügyfelünk azzal a kéréssel keresett meg minket, hogy egy jó elhelyezkedéssel rendelkező lakást szeretne átalakítani airbnb funkcióra. Az elrendezésben és kialakításban szabad kezet kaptunk, az egyetlen kérés az volt, hogy a lakásból két apartmant alakítsunk ki, ami külön-külön és akár egyben is kiadható. A lakásnak eredetileg két bejárata volt, azonban több elrendezési variáció átgondolása után egyértelművé vált, hogy a legjobb elrendezést akkor tudjuk kialakítani, ha az egyik bejáratot lezárjuk és egy közös előtérből lesz megközelíthető a két kislakás. A design terén bizonytalan volt a megrendelőnk, így arra több variáció készült a kezdeti lépésekben. Mivel a lakás Budapest belvárosában van, és a célközönség az egy-két napra érkező fiatalok, így ezt a városi fiatalságot tükrözi a kialakult design is.

Hogyan viszonyul egymáshoz a két lakás – miben különböznek és mi az, amiben összekapcsolhatók a tervezés szempontjából?

Mivel az alapkoncepciónk is az volt, hogy a két kialakított lakást egyben is ki lehessen venni, ezért hangulatában, alapszínekben és az anyagokban is megegyeznek. A fiatal utazókra jellemző vidámságot és frissességet egy-egy erőteljes színnel szerettük volna erősíteni, ami kiegészíti a többi felületet.

Milyen kihívást jelentett a tervezéskor, hogy egy szálláshelyről van szó? 

Nagy kihívás minden szálláshelynél, hogy amikor megérkezik az ember, ne egy steril környezet fogadja, hanem otthonosságot sugározzon a helyiség anélkül, hogy telezsúfoljuk kis kiegészítőkkel. Az anyagok és bútorok válogatásakor is kihívás, hogy szép legyen, de strapabíró is. Ezekre szerencsére már egyre több gyártónál van megoldás, amikből válogathatunk akár burkolatoknál, szöveteknél is. Illetve még egy fontos szempont a szálláshelyek tervezésénél, hogy úgy kell terveznünk, hogy egyértelmű legyen mindennek a használata és rövid időn belül automatikusan tudja használni a teret, kényelmes legyen.

Miért áll hozzád közel ez a projekt?

Az utóbbi időben komplex projektekben vettem rész, így üdítő volt számomra, hogy egy kisebb léptékű projekttel foglalkozhattam, ahol a megrendelő magánszemély volt. A kis alapterületek miatt sok egyedi megoldásra volt szükség, amiknek kitalálása tervezőként mindig kihívást jelent, hiszen ugyanazokat a funkciókat kell kialakítani, mint egy nagylakásban, de úgy, hogy ne érezzük zsúfoltnak a teret.

Mik a lakások extra megoldásai?

A sárga lakásban – a kicsi alapterületéből adódóan-  egy nem szokványos hálófülke-kialakítással dolgoztunk. A hálófülkét térben nem, de vizuálisan el akartuk különíteni, ezért egy „fadobozt” alakítottunk ki úgy, mintha egy ablakon néznénk ki a városra. Ez a fa mintázatú, bútorlapból készült elem nem csak esztétikai megoldást nyújt az intimebb hálófunkció kialakítására, hanem magába foglalja a gardróbot is. A kialakított hálófülkében eredetileg volt egy kis ablak, ami a lichthófra nyílik. Innen a kilátás nem esztétikus, de ezt megszüntetni nem szerettük volna. A kis ablakon beáramló természetes fényt továbbgondolva kialakítottunk egy rejtett fényként működő kaput, ami még inkább fókuszba helyezi a fülke végén lévő képet, mely egy épületrészletet ábrázol, minta a szomszédos ház lenne.

Milyen partnerekkel, márkákkal dolgoztatok ebben a projektben?

Használtuk a Flukso Atelier contrakt anyagát: ezzel a kanapé és a puff lett kárpitozva. Megemlíthetjük a fürdőszobákba használt Vogue mázas kerámialapokat, ezek meghatározóak voltak a projektben, mert a kiválasztott színeihez (pasztell türkiz és homoksárga) választottuk tovább a festékek és szövetek színét. A jelenlegi trendekből már kiveszni látszik a kisméretű csempe, mégis, ez a lap határozza meg a fürdőszobák frissességét, játékosságát. A tervezéskor fontos elem volt a Wall&Deco teljes falat betöltő tapétái, amelyek a lakásokban karakteres elemeket képeznek. Végül, különleges és nagyon fiatalos a Paper Up designlámpája is, amely papírhulladékból készült.

********************************************************

Tervezők: Radnóczy Eszter, Szommer Mónika, Gyurics Fanni, Ferdinandy Kinga

Fotó: Juhász Norbert

A teljes képgaléria megtekinthető Behance oldalunkon: esterpartners

Categories
Interjú

Egy műtárgy élete: belsőépítészet és művészet találkozásáról beszélget Radnóczy Eszter és Molnár Ani

Egy műtárgy élete címmel indított sorozatot az este’r partners: Radnóczy Eszter vezető tervező beszélgetésre hívja vendégeit, melynek témája a belsőépítészet és művészet kapcsolata, azok találkozási lehetőségei. Az első rész vendége Molnár Annamária, a budapesti Molnár Ani Galéria alapítója és igazgatója volt, aki az elismert hazai képzőművész, Konok Tamás műveinek belsőépítészeti elhelyezéséről osztotta meg gondolatait.

Ani, gyakran előfordul, hogy abban kell segítened az ügyfeleidet, hogy egy adott tér egy pontjára válasszanak műalkotást?

Igen, gyakran kérnek tanácsot azok, akik nem, vagy nem kizárólag műgyűjtés céljából, hanem egy adott térbe keresnek kortárs műveket, hiszen ők hosszú távon szeretnének együtt élni a kiválasztott alkotásokkal, így fontos céljuk, hogy a mű harmonizáljon a lakás belső terével vagy valamilyen szempont szerint kiegészítse azt. Ez nem könnyű döntés, hiszen előfordul, hogy nem az a műalkotás az ideális választás a konkrét helyre, falfelületre, ami a galériatérben, egy más környezetben, önmagában megtetszik. Még tapasztalt szakembereknek sem egyszerű vizualizálni, hogyan mutatna egy mű egy másik térben. Ebben a döntésben segítséget jelenthet, ha egy meglévő enteriőr fotóba behelyezzük a kiszemelt alkotást, de a legjobb, ha a helyszínen próbálunk ki egy előszűrés után több opciót. Tapasztalatom szerint a helyszíni próba a leghatékonyabb, ekkor korábbi tapasztalat nélkül, szakmai segítséggel bárki rá tud érezni az ideális műtárgyakra. Fontosnak tartom, hogy többféle jó műkombinációból tudjanak választani az ügyfelek és azt is, hogy az ő személyes preferenciáik is megjelenjenek a végső döntésben.

Eszter, az ügyfeleidnek határozott elképzelései vannak a műalkotások integrálásáról vagy ez inkább egy közös gondolkozás, hosszú folyamat? 

Nagyon érdekes ez a kérdés. Több esetben gyűjtők, műértők az ügyfeleink, akik a műalkotások elhelyezésében nagyon tudatosak. Azt nem mondom, hogy a műalkotás köré épül a házuk, de a műalkotások, a gyűjtemény jellege a tulajdonosa karakterével összeforr és befolyásolja az elképzeléseket az belsőépítészeti tervezésben, de akár már az építészetben is. Számunka ez a folyamat is kihívás: hogyan formáljuk meg az a teret, aminek egy-két highlight-ja már adott. Gyakoribb azonban a szabad tervezés, amikor nem tárgyak és műtárgyak köré építkezünk, hanem a tér esztétikáját és funkcionalitást találjuk ki elsőként. A munkáinkban mindig helyet kap a művészet, hiszen nagyon fontos kifejezőforma. Igyekszünk nemcsak dekorációként tekinteni rá, hanem a megrendelővel megismertetni és megszerettetni a javasolt műtárgyakat, természetesen sokszor galeristák együttműködésével. Az alkotók és alkotások története és a tárgyakhoz való kötődés kialakítása is munkánk része: maga a választáshoz vezető út is élmény és ebben a megrendelőinkkel együtt utazunk.

Hogyan írható le az az enteriőr, amivel ebben a közös beszélgetésben „dolgoztatok”?

Radnóczy Eszter: Adott egy belvárosi lakás, klasszikus alapokkal. A díszes, gazdag, florális mintás stukkó, a klasszikus ablak- és ajtóbetétek, a rendszerben osztott kazettás falak a szimmetria elvén alapulnak. Az enteriőrben mégis a kettősség érvényesül: a klasszikus, szimmetrikus hagyomány elvén alapuló háttér nagyon jól oldható az aszimmetrikus, geometrikus berendezéssel és anyaghasználattal.

Molnár Ani: Galériás szemmel ez az elegáns, modern enteriőr a friss belsőépítészeti megoldásokkal ideális hely kortárs művek bemutatására, mondhatnám úgy is, hogy szinte odakívánkoznak. A tér az este’r partners terveinek köszönhetően egy teljesen kortárs köntösben, minimalista megoldásokkal képes megőrizni a polgári lakás klasszikus értékeit. A művek installálása szempontjából különösen érdekes, hogy az eredeti fa falburkolatot Eszter egy szürke betéttel bontja meg, ami még jobban hangsúlyozza a kortárs jelleget és a megszokott fehér háttérnél izgalmasabb kontextusban mutatja meg a műveket.

 

Miért választottátok Konok Tamás alkotásait és milyen szempontokat mérlegeltetek a konkrét mű, művek kiválasztásakor? 

Molnár Ani: Ebben a minimalista térben én elsősorban absztrakt, leginkább geometrikus művet vagy műveket tudtam elképzelni. Persze itt is számos lehetőség, kombináció működik. A galéria több, ebben a műfajban dolgozó művészt képvisel, köztük Konok Tamást, aki a ma élő egyik legjelentősebb magyar geometrikus absztrakt festő. Kompozícióinak sajátosságát az adja, hogy struktúrái vékony vonalrajzra épülnek. Festészetét az izgalmas színkombinációk, az anyag, a forma és a vonal kapcsolatai, valamint a ritmus, az arány és a mérték finom egyensúlya jellemzi. Konok művei nagyon inspiratívak ebben a térben és elmélyült szemlélődésre ösztönöznek.

A látványterveken a szimmetria-aszimmetria és a klasszikus és kortárs is egyensúlyoz. Hogyan látjátok ezt a saját szakterületetekről figyelve?

Molnár Ani: A klasszikus és kortárs, a szimmetria-aszimmetria számomra az egyik legizgalmasabb, legértékesebb eleme a látványterveknek. Ezek Konok Tamás művészetében is megjelennek, részben emiatt is esett rá a választás. Konok Tamás művészetének egyik fő sajátossága a ferde vonalaikkal kibillent egyensúlyban is nagyon stabil struktúrákat megjelenítő művek, amelyek itt az enteriőrben is a falra kerültek.

Radnóczy Eszter: A berendezés szögletes formái, a konyha redukált és rejtett megoldásai, a térben álló, aszimmetrikus tömör blokkból álló, majd lebegő konyhasziget modern, kortárs belsőépítészeti megoldások. Itt érdemes a szigorú szimmetriától eltérni. Az aszimmetria becsempészése funkcionális szempontokból is kötelező, de jó oldása a térnek. Az emberközpontúságnak, könnyedség-érzetnek, oldottságnak is jót tesz. A színek és felületek használata is oldott és modern, akár csak a festményben. Ilyen például a falfestés felületi kimozdulása, vagy a savazott, foltos rézburkolat vagy a Biscuit nevű és mintájú parkettaburkolat.

Eszter, azt mondtad, hogy érzel egy pozitív feszültséget a térben. Mi adja ezt és hogyan érdemes bánni vele – oldjuk vagy fokozzuk inkább egy műalkotással?

A kettős gondolkodás, a körvonalak (a szoba, mint doboz, és a doboz falai a szoba mennyezete, padlója, oldalfalai) dekoratív felöltöztetése és a geometrikus, blokkokban kezelt, nem szétaprózott berendezés használata pozitív feszültséget hordoz. A színek összehangolása és a logikus funkciók oldják ezt a feszültséget és összehangolják a kettősséget.

Hogyan fokozza ezt Konok Tamás kétféle alkotása?

Radnóczy Eszter: A Forme equidistante című kép a középpontban nagyon kiegyensúlyozott, inkább oldja a feszültséget. Színvilága jobban beleolvad a háttérbe, a kevésbé kontrasztos vonalak is megnyugtató jellegűek. A fehér, fordított U-alakú színsáv a szélen szinten keretez, bekebelezi a középső kibillenő formákat.

Az S.T  képpár a nagy világos hátterével figyelemfelkeltőbb, szinte vibráló párosítás. A feszültséget erősíti a festmények vonalai közötti enyhe aszimmetria, az erős fekete vonalak és a hideg világoskék, de szaggatott szegélyek. A képek elhelyezésében tudatos volt az, hogy a sötét vonalak egymás felé forduljanak, ezzel is összekapcsolva őket egy lágyabb összhatásért.

Az emberközpontúságot, a humán gesztust hogyan segíti egy műalkotás jelenléte?

Molnár Ani: Aki már próbálta, tudja mennyire inspiratív érzés a mindennapokban műalkotásokkal együtt élni. A műtárgyakkal való foglalkozás lehetőség az intellektuális fejlődésre, a művészeten keresztüli kapcsolatépítésre és kommunikációra. Az alkotásokon keresztül jobban megérthetjük a minket körülvevő világot, hiszen a kortárs művek jelen korunk aktuális kérdéseire reflektálnak. A művek üzeneteket hordoznak, melyeket a befogadó szubjektíven értelmez. A műélvezet, az alkotásokon keresztül befogadható energia és inspiráció így folyamatosan jelen van. A műtárgyakkal való együttélés és napi kontaktus további dimenziókat nyit meg. Az alkotások párbeszédre ösztönöznek a környezetünkkel – a családon belül és a külvilággal, az otthonunkba látogatókkal is – és nem utolsósorban a gyermekekre is ösztönzőleg és fejlesztően hatnak.

Konok Tamás műve a tér kiemelt pontján erős jelenléttel bír mindkét verzióban. Miért érezhetjük ezt így?

Molnár Ani: Az első kiválasztott mű, a Forme equidistante egy különleges, 1977-es alkotás, ahol a művész a kibontott térrel, az arányokkal és a vonalak keltette feszültséggel foglalkozik. A mű hangsúlyosan jelenik meg a szürke falfelületen és határozott kapcsolatot teremt az enteriőr más elemeivel is: az étkezőasztal fölé lógó, különleges lámpákkal, a konyhaszigettel, a szemben lévő minimalista konyhával, de még a függönyökkel és a fehér ablakkeretekkel is. A hatást fokozza a mű színvilága is, amely a hideg szürkéket és feketét elegyíti melegebb árnyalatokkal és a fehérrel, csakúgy mint az enteriőr. A második verzióban az S.T. című, párban elhelyezett 1989-es művekkel a művész egy későbbi korszakába tekinthetünk be. Itt is tág lehetőségét láthatjuk a térrel való játéknak, korábban nem használt formák, aszimmetrikus, geometrikus elemek jelennek meg a műveken. A színkontrasztok itt dinamikusabbak, mint az előző művön, így az alkotások hatása is más a térben.

Radnóczy Eszter: A végeredményben nagy szerepe van az anyaghasználatnak és a színeknek. A falak simák, festettek, nincs tapéta, erős mintás függöny, határozott erezetes fafelületek. Ezért is érdemes Konok Tamás festményében gondolkodni, mert a minimalista, vonalas, aszimmetrikus gondolkodása ezen a kiemelt ponton, érvényt szerez. Nekem fontos szempont volt a kép mérete, hiszen egyértelmű számomra, hogy a nagy felületen kell valaminek történnie – ha elapróznánk a falat sok kisebb képpel, más, kevésbé a műtárgyra összpontosított megjelenést kapnánk. Számomra fontos volt, hogy olyan képek közül válogassunk, amik uralják a szürkéskék falat és témájában is illeszkedik a belsőépítészeti gondolathoz. A háttér lényegében a képek passepartout-ja.Tetszenek a visszafogott színkontrasztok, a huncut, de tudatos vonalak Konok Tamás művészetében. A két verzió csak árnyaltan módosítja az enteriőrt. Karakterük azonos, színvilága mindkettőnek tökéletes, ezért is nagyon nehéz a két lehetőség közötti választás. Ezt már a lakás használójának a szentimentalitására bíznám.

……………………………………………………………………..

Konok Tamás festőművészről:

Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész. 1930-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten él és dolgozik. 1964-ben egyéni kiállításon szerepelt az amszterdami Stedelijk Museum-ban, míg 1983-ban Zürichben csoportos tárlaton a korszak neves művészei, Josef Albers, Francois Morellet és Francis Picabia társaságában. Több ízben állított ki a világ legrangosabb nemzetközi művészeti vásárán, az Art Basel-en. Magyarországon is számos jelentős intézményben, többek között 1980-ban a Szépművészeti Múzeumban, 1995-ben pedig a Ludwig Múzeumban volt egyéni kiállítása.

Életművének elismeréséről kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997); a Kossuth-díj (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004), a Prima Primissima (2014) és a Nemzet Művésze (2015) díjak birtokosa. Számos jelentős hazai és külföldi köz- és magángyűjtemény őrzi munkáit. 2020-ban a Ludwig Múzeumban retrospektív kiállítása nyílik. Magyarországon a Molnár Ani Galéria képviseli, ahol szintén az idei évben egyéni kiállításon tekintheti meg műveit a közönség.

Konok Tamás beszélgetésben említett művei – a Molnár Ani Galéria jóvoltából:

1977_19 – Forme equidistante – 130 x 160 cm – Akril, vászon

1989_13 – S.T. – 120 x 120 cm – Akril, vászon

1989_16 – S.T. – 120 x 120 cm – Akril, vászon

A művekről bővebben: http://molnaranigaleria.hu/muveszek/konok-tamas/

A nyitóképet Glázer Attila készítette.

Categories
Interjú

Egy műtárgy élete

Egy műtárgy élete címmel indított sorozatot az este’r partners: Radnóczy Eszter vezető tervező beszélgetésre hívja vendégeit, melynek témája a belsőépítészet és művészet kapcsolata, azok találkozási lehetőségei. Az első rész vendége Molnár Annamária, a budapesti Molnár Ani Galéria alapítója és igazgatója volt, aki az elismert hazai képzőművész, Konok Tamás műveinek belsőépítészeti elhelyezéséről osztotta meg gondolatait.

Ani, gyakran előfordul, hogy abban kell segítened az ügyfeleidet, hogy egy adott tér egy pontjára válasszanak műalkotást?

Igen, gyakran kérnek tanácsot azok, akik nem, vagy nem kizárólag műgyűjtés céljából, hanem egy adott térbe keresnek kortárs műveket, hiszen ők hosszú távon szeretnének együtt élni a kiválasztott alkotásokkal, így fontos céljuk, hogy a mű harmonizáljon a lakás belső terével vagy valamilyen szempont szerint kiegészítse azt. Ez nem könnyű döntés, hiszen előfordul, hogy nem az a műalkotás az ideális választás a konkrét helyre, falfelületre, ami a galériatérben, egy más környezetben, önmagában megtetszik. Még tapasztalt szakembereknek sem egyszerű vizualizálni, hogyan mutatna egy mű egy másik térben. Ebben a döntésben segítséget jelenthet, ha egy meglévő enteriőr fotóba behelyezzük a kiszemelt alkotást, de a legjobb, ha a helyszínen próbálunk ki egy előszűrés után több opciót. Tapasztalatom szerint a helyszíni próba a leghatékonyabb, ekkor korábbi tapasztalat nélkül, szakmai segítséggel bárki rá tud érezni az ideális műtárgyakra. Fontosnak tartom, hogy többféle jó műkombinációból tudjanak választani az ügyfelek és azt is, hogy az ő személyes preferenciáik is megjelenjenek a végső döntésben.

Eszter, az ügyfeleidnek határozott elképzelései vannak a műalkotások integrálásáról vagy ez inkább egy közös gondolkozás, hosszú folyamat? 

Nagyon érdekes ez a kérdés. Több esetben gyűjtők, műértők az ügyfeleink, akik a műalkotások elhelyezésében nagyon tudatosak. Azt nem mondom, hogy a műalkotás köré épül a házuk, de a műalkotások, a gyűjtemény jellege a tulajdonosa karakterével összeforr és befolyásolja az elképzeléseket az belsőépítészeti tervezésben, de akár már az építészetben is. Számunka ez a folyamat is kihívás: hogyan formáljuk meg az a teret, aminek egy-két highlight-ja már adott. Gyakoribb azonban a szabad tervezés, amikor nem tárgyak és műtárgyak köré építkezünk, hanem a tér esztétikáját és funkcionalitást találjuk ki elsőként. A munkáinkban mindig helyet kap a művészet, hiszen nagyon fontos kifejezőforma. Igyekszünk nemcsak dekorációként tekinteni rá, hanem a megrendelővel megismertetni és megszerettetni a javasolt műtárgyakat, természetesen sokszor galeristák együttműködésével. Az alkotók és alkotások története és a tárgyakhoz való kötődés kialakítása is munkánk része: maga a választáshoz vezető út is élmény és ebben a megrendelőinkkel együtt utazunk.

Hogyan írható le az az enteriőr, amivel ebben a közös beszélgetésben „dolgoztatok”?

Radnóczy Eszter: Adott egy belvárosi lakás, klasszikus alapokkal. A díszes, gazdag, florális mintás stukkó, a klasszikus ablak- és ajtóbetétek, a rendszerben osztott kazettás falak a szimmetria elvén alapulnak. Az enteriőrben mégis a kettősség érvényesül: a klasszikus, szimmetrikus hagyomány elvén alapuló háttér nagyon jól oldható az aszimmetrikus, geometrikus berendezéssel és anyaghasználattal.

Molnár Ani: Galériás szemmel ez az elegáns, modern enteriőr a friss belsőépítészeti megoldásokkal ideális hely kortárs művek bemutatására, mondhatnám úgy is, hogy szinte odakívánkoznak. A tér az este’r partners terveinek köszönhetően egy teljesen kortárs köntösben, minimalista megoldásokkal képes megőrizni a polgári lakás klasszikus értékeit. A művek installálása szempontjából különösen érdekes, hogy az eredeti fa falburkolatot Eszter egy szürke betéttel bontja meg, ami még jobban hangsúlyozza a kortárs jelleget és a megszokott fehér háttérnél izgalmasabb kontextusban mutatja meg a műveket.

Miért választottátok Konok Tamás alkotásait és milyen szempontokat mérlegeltetek a konkrét mű, művek kiválasztásakor? 

Molnár Ani: Ebben a minimalista térben én elsősorban absztrakt, leginkább geometrikus művet vagy műveket tudtam elképzelni. Persze itt is számos lehetőség, kombináció működik. A galéria több, ebben a műfajban dolgozó művészt képvisel, köztük Konok Tamást, aki a ma élő egyik legjelentősebb magyar geometrikus absztrakt festő. Kompozícióinak sajátosságát az adja, hogy struktúrái vékony vonalrajzra épülnek. Festészetét az izgalmas színkombinációk, az anyag, a forma és a vonal kapcsolatai, valamint a ritmus, az arány és a mérték finom egyensúlya jellemzi. Konok művei nagyon inspiratívak ebben a térben és elmélyült szemlélődésre ösztönöznek.

A látványterveken a szimmetria-aszimmetria és a klasszikus és kortárs is egyensúlyoz. Hogyan látjátok ezt a saját szakterületetekről figyelve?

Molnár Ani: A klasszikus és kortárs, a szimmetria-aszimmetria számomra az egyik legizgalmasabb, legértékesebb eleme a látványterveknek. Ezek Konok Tamás művészetében is megjelennek, részben emiatt is esett rá a választás. Konok Tamás művészetének egyik fő sajátossága a ferde vonalaikkal kibillent egyensúlyban is nagyon stabil struktúrákat megjelenítő művek, amelyek itt az enteriőrben is a falra kerültek.

Radnóczy Eszter: A berendezés szögletes formái, a konyha redukált és rejtett megoldásai, a térben álló, aszimmetrikus tömör blokkból álló, majd lebegő konyhasziget modern, kortárs belsőépítészeti megoldások. Itt érdemes a szigorú szimmetriától eltérni. Az aszimmetria becsempészése funkcionális szempontokból is kötelező, de jó oldása a térnek. Az emberközpontúságnak, könnyedség-érzetnek, oldottságnak is jót tesz. A színek és felületek használata is oldott és modern, akár csak a festményben. Ilyen például a falfestés felületi kimozdulása, vagy a savazott, foltos rézburkolat vagy a Biscuit nevű és mintájú parkettaburkolat.

Eszter, azt mondtad, hogy érzel egy pozitív feszültséget a térben. Mi adja ezt és hogyan érdemes bánni vele – oldjuk vagy fokozzuk inkább egy műalkotással?

A kettős gondolkodás, a körvonalak (a szoba, mint doboz, és a doboz falai a szoba mennyezete, padlója, oldalfalai) dekoratív felöltöztetése és a geometrikus, blokkokban kezelt, nem szétaprózott berendezés használata pozitív feszültséget hordoz. A színek összehangolása és a logikus funkciók oldják ezt a feszültséget és összehangolják a kettősséget.

Hogyan fokozza ezt Konok Tamás kétféle alkotása?

Radnóczy Eszter: A Forme equidistante című kép a középpontban nagyon kiegyensúlyozott, inkább oldja a feszültséget. Színvilága jobban beleolvad a háttérbe, a kevésbé kontrasztos vonalak is megnyugtató jellegűek. A fehér, fordított U-alakú színsáv a szélen szinten keretez, bekebelezi a középső kibillenő formákat.

Az S.T  képpár a nagy világos hátterével figyelemfelkeltőbb, szinte vibráló párosítás. A feszültséget erősíti a festmények vonalai közötti enyhe aszimmetria, az erős fekete vonalak és a hideg világoskék, de szaggatott szegélyek. A képek elhelyezésében tudatos volt az, hogy a sötét vonalak egymás felé forduljanak, ezzel is összekapcsolva őket egy lágyabb összhatásért.

Az emberközpontúságot, a humán gesztust hogyan segíti egy műalkotás jelenléte?

Molnár Ani: Aki már próbálta, tudja mennyire inspiratív érzés a mindennapokban műalkotásokkal együtt élni. A műtárgyakkal való foglalkozás lehetőség az intellektuális fejlődésre, a művészeten keresztüli kapcsolatépítésre és kommunikációra. Az alkotásokon keresztül jobban megérthetjük a minket körülvevő világot, hiszen a kortárs művek jelen korunk aktuális kérdéseire reflektálnak. A művek üzeneteket hordoznak, melyeket a befogadó szubjektíven értelmez. A műélvezet, az alkotásokon keresztül befogadható energia és inspiráció így folyamatosan jelen van. A műtárgyakkal való együttélés és napi kontaktus további dimenziókat nyit meg. Az alkotások párbeszédre ösztönöznek a környezetünkkel – a családon belül és a külvilággal, az otthonunkba látogatókkal is – és nem utolsósorban a gyermekekre is ösztönzőleg és fejlesztően hatnak.

Konok Tamás műve a tér kiemelt pontján erős jelenléttel bír mindkét verzióban. Miért érezhetjük ezt így?

Molnár Ani: Az első kiválasztott mű, a Forme equidistante egy különleges, 1977-es alkotás, ahol a művész a kibontott térrel, az arányokkal és a vonalak keltette feszültséggel foglalkozik. A mű hangsúlyosan jelenik meg a szürke falfelületen és határozott kapcsolatot teremt az enteriőr más elemeivel is: az étkezőasztal fölé lógó, különleges lámpákkal, a konyhaszigettel, a szemben lévő minimalista konyhával, de még a függönyökkel és a fehér ablakkeretekkel is. A hatást fokozza a mű színvilága is, amely a hideg szürkéket és feketét elegyíti melegebb árnyalatokkal és a fehérrel, csakúgy mint az enteriőr. A második verzióban az S.T. című, párban elhelyezett 1989-es művekkel a művész egy későbbi korszakába tekinthetünk be. Itt is tág lehetőségét láthatjuk a térrel való játéknak, korábban nem használt formák, aszimmetrikus, geometrikus elemek jelennek meg a műveken. A színkontrasztok itt dinamikusabbak, mint az előző művön, így az alkotások hatása is más a térben.

Radnóczy Eszter: A végeredményben nagy szerepe van az anyaghasználatnak és a színeknek. A falak simák, festettek, nincs tapéta, erős mintás függöny, határozott erezetes fafelületek. Ezért is érdemes Konok Tamás festményében gondolkodni, mert a minimalista, vonalas, aszimmetrikus gondolkodása ezen a kiemelt ponton, érvényt szerez. Nekem fontos szempont volt a kép mérete, hiszen egyértelmű számomra, hogy a nagy felületen kell valaminek történnie – ha elapróznánk a falat sok kisebb képpel, más, kevésbé a műtárgyra összpontosított megjelenést kapnánk. Számomra fontos volt, hogy olyan képek közül válogassunk, amik uralják a szürkéskék falat és témájában is illeszkedik a belsőépítészeti gondolathoz. A háttér lényegében a képek passepartout-ja.Tetszenek a visszafogott színkontrasztok, a huncut, de tudatos vonalak Konok Tamás művészetében. A két verzió csak árnyaltan módosítja az enteriőrt. Karakterük azonos, színvilága mindkettőnek tökéletes, ezért is nagyon nehéz a két lehetőség közötti választás. Ezt már a lakás használójának a szentimentalitására bíznám.

……………………………………………………………………..

Konok Tamás festőművészről:

Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész. 1930-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten él és dolgozik. 1964-ben egyéni kiállításon szerepelt az amszterdami Stedelijk Museum-ban, míg 1983-ban Zürichben csoportos tárlaton a korszak neves művészei, Josef Albers, Francois Morellet és Francis Picabia társaságában. Több ízben állított ki a világ legrangosabb nemzetközi művészeti vásárán, az Art Basel-en. Magyarországon is számos jelentős intézményben, többek között 1980-ban a Szépművészeti Múzeumban, 1995-ben pedig a Ludwig Múzeumban volt egyéni kiállítása.

Életművének elismeréséről kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997); a Kossuth-díj (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004), a Prima Primissima (2014) és a Nemzet Művésze (2015) díjak birtokosa. Számos jelentős hazai és külföldi köz- és magángyűjtemény őrzi munkáit. 2020-ban a Ludwig Múzeumban retrospektív kiállítása nyílik. Magyarországon a Molnár Ani Galéria képviseli, ahol szintén az idei évben egyéni kiállításon tekintheti meg műveit a közönség.

Konok Tamás beszélgetésben említett művei – a Molnár Ani Galéria jóvoltából:

1977_19 – Forme equidistante – 130 x 160 cm – Akril, vászon

1989_13 – S.T. – 120 x 120 cm – Akril, vászon

1989_16 – S.T. – 120 x 120 cm – Akril, vászon

A művekről bővebben: http://molnaranigaleria.hu/muveszek/konok-tamas/

A nyitóképet Glázer Attila készítette.

Categories
Interjú

Bemutatjuk partnereinket: Cosy International

Stílus és elegancia: két fogalom, ami köré az olasz gardróbok szakértője, a Cosy International felépítette elismert márkáját. A Cosy magyar partnerét, Radnóczy Esztert kérdeztük arról, hogy ügyfeleinek mikor és milyen terekbe ajánlja az olasz partnerünk megoldásait.

Milyen cég a Cosy és milyen értékeket képvisel? 

A Cosy egy dinamikus gondolkodású vállalat, nagy faipari és piaci tapasztalattal és professzionalizmussal dolgoznak, könnyen igazodik a piac változó igényeihez. Megbízható partnerek, akiknek szaktudására mindig számíthatunk: egyszerre nyújtják az olaszok formatervezés iránti, hagyományos elköteleződését és nyitottak a kreatív ötleteinkre, egyediségre is.

Milyen munkákban használod szívesen a Cosy termékeit?

Olyan projekteken dolgozunk szívesen a Cosy-val, melyek egyedi és egyben funkcionális megoldásokat igényelnek. A termék igényes ügyfeleknek készül, a termékfejlesztés során gazdag részletek kerülnek kidolgozásra exkluzív megjelenést, magas színtű olasz technológiát biztosítva.

Mely ügyfeleidnek ajánlanád – milyen igényt elégítenek ki a megoldásaik?

A minőség iránt elkötelezett magyar vagy nemzetközi háttérrel rendelkező ügyfeleknek, akik tudatosan választják az eleganciát, olyan szempontokat igényelve, mint a bútor arányrendszere vagy a színek harmóniája.

Milyen az együttműködés a Cosy és az este’r partners között?

A Cosy-t szívesen, gyakran integráljuk munkáinkba és örülünk, hogy elhozhatjuk őket a magyar közönségnek is. A hozzájuk hasonló, prémium olasz márkákkal sikerült az utóbbi években egy erős kapcsolati hálót kialakítani, amely a legmagasabb minőségű munkát támogatja. Ennek a hálózatnak a létezése lehetővé teszi számunkra a komplex projektek kiszolgálását, a közös koncepciótervezéstől a gyártmánytervezésen át az anyagválasztásig és beépítésig.

Ismerd meg a Cosy Internationalt!

A márka büszke rá, hogy a belsőépítészek igényeire hangolva, száz százalékban Olaszországban készült termékekkel segíti vásárlóit. A rugalmasság és az egyéni igények a legfontosabb értékek között szerepelnek: a mérésektől az anyagválasztáson át a végső hangulat megalkotásáig végigkísérik partnereiket a munkában.

Portré: Glázer Attila

Fotók: Cosy International

Categories
Our partners

Bemutatjuk partnereinket: Cosy International

Stílus és elegancia: két fogalom, ami köré az olasz gardróbok szakértője, a Cosy International felépítette elismert márkáját. A Cosy magyar partnerét, Radnóczy Esztert kérdeztük arról, hogy ügyfeleinek mikor és milyen terekbe ajánlja az olasz partnerünk megoldásait.

Milyen cég a Cosy és milyen értékeket képvisel? 

A Cosy egy dinamikus gondolkodású vállalat, nagy faipari és piaci tapasztalattal és professzionalizmussal dolgoznak, könnyen igazodik a piac változó igényeihez. Megbízható partnerek, akiknek szaktudására mindig számíthatunk: egyszerre nyújtják az olaszok formatervezés iránti, hagyományos elköteleződését és nyitottak a kreatív ötleteinkre, egyediségre is.

Milyen munkákban használod szívesen a Cosy termékeit?

Olyan projekteken dolgozunk szívesen a Cosy-val, melyek egyedi és egyben funkcionális megoldásokat igényelnek. A termék igényes ügyfeleknek készül, a termékfejlesztés során gazdag részletek kerülnek kidolgozásra exkluzív megjelenést, magas színtű olasz technológiát biztosítva.

Mely ügyfeleidnek ajánlanád – milyen igényt elégítenek ki a megoldásaik?

A minőség iránt elkötelezett magyar vagy nemzetközi háttérrel rendelkező ügyfeleknek, akik tudatosan választják az eleganciát, olyan szempontokat igényelve, mint a bútor arányrendszere vagy a színek harmóniája.

Milyen az együttműködés a Cosy és az este’r partners között?

A Cosy-t szívesen, gyakran integráljuk munkáinkba és örülünk, hogy elhozhatjuk őket a magyar közönségnek is. A hozzájuk hasonló, prémium olasz márkákkal sikerült az utóbbi években egy erős kapcsolati hálót kialakítani, amely a legmagasabb minőségű munkát támogatja. Ennek a hálózatnak a létezése lehetővé teszi számunkra a komplex projektek kiszolgálását, a közös koncepciótervezéstől a gyártmánytervezésen át az anyagválasztásig és beépítésig.

Ismerd meg a Cosy Internationalt!

A márka büszke rá, hogy a belsőépítészek igényeire hangolva, száz százalékban Olaszországban készült termékekkel segíti vásárlóit. A rugalmasság és az egyéni igények a legfontosabb értékek között szerepelnek: a mérésektől az anyagválasztáson át a végső hangulat megalkotásáig végigkísérik partnereiket a munkában.

Portré: Glázer Attila

Fotók: Cosy International