Az idei Milan Design Week ismét bebizonyította: a designvilág végérvényesen kilépett a visszafogott minimalizmus és a neutrális „safe space” esztétikájából. A Salone del Mobile és a Fuorisalone kiállításain idén szinte mindenütt egy sokkal bátrabb, érzelmibb, karakteresebb szemlélet uralkodott — erőteljes színek, szoborszerű formák, gazdag anyaghasználat és egy olyan vizuális nyelv, amely nem fél a teatralitástól. A hosszú évekig domináló bézs, japandi és steril modernista irányzatok mellett egyre markánsabban tér vissza az eklektikus, érzelmekkel telített design, amely a századforduló eleganciájától a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek merész világáig nyúl inspirációért — de már kortárs szemlélettel újraértelmezve.
Már a vasárnapi érkezésünk is erős nyitány volt. Az idei első állomás az évek óta ikonikus Casa Ornella volt, amely idén egy lila, mélykék, arany és fekete tónusokban úszó, extravagáns enteriőrrel fogadta a látogatókat. A különböző korszakokból inspirálódó formák és a szándékosan túlzó stíluskeverések egyszerre hatottak játékosan és provokatívan — a Casa Ornella továbbra is inkább egy vizuális kísérlet, mint klasszikus enteriőr-bemutató.
Ugyanezen a napon Eszter megtekintette a Moncler monumentális installációját is, ahol a gigantikus, organikusan tekergő struktúra szinte teljesen magába olvasztotta az épület tereit. A CityLife Shopping District installációi ezzel szemben könnyedebb hangulatot képviseltek: az interaktív, üzenetekkel ellátott szobrok játékos módon reflektáltak az emberi érzelmekre és kapcsolódásokra.
A hétfői napunk egyik legkülönlegesebb élménye a Palazzo Visconti volt, ahová még a hivatalos nyitás előtt sikerült bejutnunk. A szinte üres palazzo egészen különleges atmoszférát teremtett, így ritka módon nyugodtan fedezhettük fel a Migliore + Servetto és a Neutra installációit. A történelmi környezet és a kortárs design érzékeny kapcsolata itt különösen inspirálóan működött.
A hétfői napunk egyik legkülönlegesebb élménye a Palazzo Visconti volt, ahová még a hivatalos nyitás előtt sikerült bejutnunk. A szinte üres palazzo egészen különleges atmoszférát teremtett, így ritka módon nyugodtan fedezhettük fel a Migliore + Servetto és a Neutra installációit. A történelmi környezet és a kortárs design érzékeny kapcsolata itt különösen inspirálóan működött.
A Nilufar Grand Hotel idén is az egyik legerősebb kurátori élményt nyújtotta számunkra. Nina Yashar koncepciója egy sokrétegű, szinte filmszerű világként bontakozott ki: vintage és kortárs elemek, gazdag textúrák és szoborszerű bútorok találkoztak egymással egyetlen komplex narratívában. Minden tér külön mikrovilágként működött, mégis tökéletes egységet alkotott.
Természetesen idén is ellátogattunk Rossana Orlandi legendás kiállítóterébe, ahol a kísérletező anyaghasználat és a konceptuális design idén is hangsúlyosan jelent meg. A Palazzo Litta szintén emlékezetes állomás volt: a történelmi terekben elhelyezett monumentális installációk és az udvar rózsaszín labirintusa látványos kontrasztot alkottak a klasszikus építészeti környezettel. Az este során az Adrenalina Bar partnereseményén különböző kollekciókról elnevezett koktélokat is megkóstolhattunk.
A Paola Lenti showroom minden évben különleges színfoltja a designhétnek. A DIALOGHI kiállításban a színek, szövések és textúrák rendkívül karakteres, mégis harmonikus nyelvvé álltak össze, miközben a kültéri használatra tervezett darabok bátor és játékos szemléletet képviseltek.
Az idei technológiai és anyaghasználati újítások közül különösen emlékezetes maradt számunkra az FMG & Iris szőnyeghatású hidegburkolata, valamint az Axor új, teljesen falba simuló zuhanyrendszere. Az Axor megoldása különösen elegáns és high-end szemléletet képvisel: a zuhanyfej és a vezérlőpanelek szinte teljesen eltűnnek a fal síkjában, letisztult és építészeti összhatást teremtve.
A Kartell pavilonja az idei Salone egyik legerősebb térélménye volt. A látogató kezdetben egy üresnek tűnő, fehér falakkal határolt labirintusba lépett be, ahol fokozatosan tárultak fel a designobjektumok és a hozzájuk kapcsolódó művészeti alkotások. Ahogy egyre mélyebbre jutottunk a térben, a kiállítás teljes kompozíciója lassan összeállt — egy tudatosan felépített vizuális dramaturgia részeként.
Az idei Salone során számos ikonikus márkával találkoztunk — többek között az Axor, Cielo, Dooq, MIDJ, Sancal vagy Kartell bemutatói is jól tükrözték azt az irányt, amerre jelenleg a nemzetközi designvilág tart: karakteresebb formák, gazdagabb anyaghasználat és sokkal személyesebb enteriőrök felé.
+1 felfedezésünk idén a Johanson Design volt, amelynek skandináv szemléletű, mégis karakteres bútorai azonnal felkeltették a figyelmünket. Emellett a WOO ikonikus, szoborszerű darabjai is különösen inspiráló benyomást tettek ránk.
Az idei Milan Design Week számunkra ismét megerősítette: a kortárs design ma már nem fél az érzelmektől, a karaktertől és a vizuális intenzitástól. A jövő enteriőrjei sokkal személyesebbek, rétegzettebbek és bátrabbak lesznek — és talán éppen ettől válnak igazán időtállóvá.
