Categories
Események

Ilyen volt a Solar Decathlon: mutatjuk a kedvenc megoldásainkat

Hogyan, milyen megoldásokkal újíthatjuk fel úgy épületeinket, hogy azok illeszkedjenek a környezettudatos szemléletbe? Erre épült a Szentendrén megrendezett idei Solar Decathlon tematikája. Mindez egy nemzetközi egyetemi innovációs házépítő versenyén, melynek célja a megújuló energiák és az innovatív technológiákkal összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése.

Idén két magyar csapat is indult, akik a Kádár-kocka újraértelmezésével adtak lehetséges válaszokat a fenntarthatóság és energiahatékonyság elérésének kérdéseire. Noha a verseny nemrég véget ért, a mintaházakat az este’r partners csapata is bejárta, íme pár fotó minderről.

 

Mindig is érdekelt, mi lesz a sorsa az üres dobozos üdítőknek és italoknak? A Hungarian Nest + projektnél a hallgatók az újrahasznosítás jegyében szuper árnyékolókat készítettek belőlük.

 

Hogyan tegyük öko-passzív házzá a kommunizmus alatt épült társasházakat? Bukaresti építészhallgatók a fában és a báránygyapjúban látják a jövőt.

 

Gondoltátok volna, hogy ez a ház teljesen energiafüggetlen? Köszönhetően a napelemeknek. Még több ilyen épületet szeretnénk itthon is, mint amilyet a Valenciai Műszaki Egyetem hallgatói építettek.

 

Az alumíniumból készült italos dobozok a Sevillai Egyetem hallgatóit is megihlették, akik nem is házat építettek, hanem egy stratégiát dolgoztak ki az elavult városszövetek problematikájára.

 

A katalánok ledöntötték azokat a téziseket, amiket eddig a lakótereinkről gondoltunk és merészen belevágtak valami újba. Például miért is ne fürödhetnénk a hátsókertünkben?

 

Ez akár egy kortárs villa belsőtere is lehetne, de nem az. A Delfti Műszaki Egyetem hallgatói net-pozitív átalakításokat hoznak létre az energiapazarló irodaépületekre.

Categories
Események

“A kulcs a közös gondolkodás” – Fenntartható építészetről beszélgettünk kollégáinkkal a szentendrei Solar Decathlon kapcsán

Az este’r partners három fiatal kollégájával bejártuk az idei Solar Decathlont – ami egy nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny – és ámultunk a megannyi új ötlet és technológia láttán. Ferdinándy Kinga, Bige Mária (Mimi) és Rami Al Rida a kiállítás megtekintése után mesélt a látottakról, a fenntarthatóságról és a belsőépítészet és építészet kapcsolatáról.

Hogy tetszett nektek a Solar Decathlon?

Mimi: Nagyon nagy élmény volt. Szomjazom az ilyen típusú kiállításokra, mindent szeretnék látni, ami nem Kádár-kocka. Ezekben az épületekben számomra egy fellélegzés az ottlét: van tér, nincsenek figyelemelterelő apró tárgyak, mindennek megvan a helye, minden rendben van. Szerintem a “Same but different.” kifejezés nagyon találó a Solar Decathlonra: ugyanazt kapjuk, de mégsem. Érdekes volt látni, ahogy más országok gondolkodnak a fenntarthatóságról és mi az, amiben a mi gondolkodásunk különbözik. Mindenhol emberek élnek és izgalmas volt látni, hogy a saját szemléletünk hogyan befolyásolja az adott teret, amiben laknak. Külön inspiratív volt számomra, hogy mindegyik háznál közösségi terekben gondolkoznak, ami adott helyzetekben szeparálható.

Kinga: A nagy terek valahol erre a változó világra reflektálnak, ahogy a modularitás és az ergonómia hívószavak is. A változtatható terek, amiket láttunk, már szintén az újrahasznosítási folyamat részei, hiszen az elemek ugyanazok. Nekem azért is nagyon inspiráló a Solar Decathlon, mert egyszerűen nincs mindig időm az új technológiák folyamatos követésére és itt vagy egy ehhez hasonló kiállításon koncentráltan megismerhetem őket.

Mit jelent számotokra a fenntarthatóság?

Mimi: Ez maga a jövő, ami ránk vár. Nem tudjuk már máshogy fenntartani ezt az életet és ez egy win-win helyzet a Földdel. A mindennapjaink része kell, hogy legyen, nem mondhatjuk azt, hogy túl kicsik vagyunk hozzá, hogy ez csak egy csepp a tengerben. A tenger pontosan ezekből a kis cseppekből épül fel. Fontos, hogy akár egy emberként is cselekedjünk, mert minden egy emberrel kezdődik, aki köré – remélhetőleg – közösségek épülnek, ez sokat számít. Abban biztos vagyok, hogy ez egy globalizált probléma. A kapitalizmus, a társadalom, a folyamatos újrafogyasztás által nem ezt igényelné, de máshogy már nem működik a világ.

Rami: Én kevésbé hiszek a saját magunk megtermelte dolgokban, nem ez a lényeg. Sokkal inkább az anyag. Számomra ez testesíti meg a fenntarthatóságot, és törekszem rá, hogy minél több élő, természetes anyagot tervezzek be az épületekbe is. Nem a termelés a legnagyobb baj, hanem az anyag újrahasznosítása. Már az egyetemen is voltak konkrét feladatok ezzel kapcsolatban: újrahasznosított bútorokat terveztünk, csináltunk.

Kinga: A fenntarthatóság egy szemléletmód. Nemcsak az újrahasznosítás és az anyag tartozik ide, de valahol az is, hogy visszatérünk a gyökerekhez: a helyi építőanyagokat, a helyi termelést helyezzük előtérbe. Ez amellett, hogy visszalépés a múltba, előrehaladás is, hiszen a ma technológiáit használjuk, de közben figyelünk a Földre. A környezetünkből építkezünk, nem növelve az ökológiai lábnyomot.

Mimi: Kicsit olyan, mintha ez az egész a nagyvárosi ember problémája lenne, aki most a vidéki emberek mintái szerint él. Az újrahasznosítás, a műanyag mellőzése, a környezetünk megóvása most “fancy”, de ez az életforma vidéken mindig is egyértelmű volt.

Mi jut eszetekbe a fenntartható építészetről?

Kinga: Nagyon sok dolog, már a várostervezéstől kezdve, hiszen rengeteg olyan aspektusa van, ami a fenntarthatóságot inspirálja: milyen bicikliutakat alakítanak ki, mennyi fát ültetnek, milyen bútorok vannak, van-e elég szemetes? Budapest ebből a szempontból hullámzó és sajnos az emberek lusták, nem foglalkoznak vele. De ugyanígy eszembe jut az anyagválasztás, a gépészet, a megújuló energiák használata, olyan eszközök és anyagok beépítése, ami helyi. És számomra a fenntartható építészethez tartozik, hogy élünk a technológia adta lehetőségekkel és haszálunk mindent, ami megújuló, ami újrahasznosított.

Mimi: Valójában a város üzemeltetésétől kezdődik a fenntartható építészet: mekkora pénzt, energiát tud és akar erre áldozni, vagy mennyi külső támogatást kap. Ahogy a Valencia házban is láttuk, ők pl. a szél erejét is használják az épületeiknél, de ezt akár mi is hasznosíthatnánk itthon az építészetben.

Hogyan kapcsolódik a belsőépítészet a fenntarthatósághoz?

Rami: Sokan gondolják úgy, hogy a belsőépítészetnek nincs köze a fenntarthatósághoz, de ez nem igaz, hiszen számtalan olyan eleme van, ami segíti a környezettudatosságot. Ilyen pl. az anyagválasztás, az energiatakarékos, a természetes világítás vagy éppen a belsőburkolatok megválasztásával, amik a hőszigetelést teszik hatékonyabbá. Számomra az anyagválasztás az, ami a fenntarthatósághoz kapcsolja a belsőépítészetet.

Kinga: Több ponton is kapcsolódhat, sőt, erősen összefügg az építészeti vonallal is, de ahogy Rami is mondja, az anyagválasztásban, abban, hogy milyen rendszereket építünk ki, nagyon tudatosak lehetünk. Belsőépítészként azzal tudunk segíteni, hogy olyan cégek bútorait tervezzük be, akiknél alapvető a környezettudatosság, mert nyilván az épületszerkezethez mi nem férünk hozzá, ilyen jelleggel nem tudjuk a passzív-aktív fenntarthatóságot, környezetvédelmet befolyásolni, de ilyen apróságokkal igen. Alapvetően a fenntarthatóság egy életmód is, és belsőépítészként nagyon is hatással lehetünk rá, ha a tereket úgy alakítjuk, hogy ezt az életmódot inspirálja.

Megrendelői részről itthon hogy látjátok, mennyire van meg a nyitottság, hogy a környezettudatosság olyan szinten átjárja az életünket, hogy az otthonunk minden kis részlete is ebben a szellemiségben jöjjön létre?

Rami: Nagy kihívás lenne, ha belsőépítészetileg csinálhatnánk egy olyan házat, mint amit a Solar Decathlonon láttunk, hiszen ezek nem a luxusra épülnek. Itthon jellemzően még nem itt tartunk, a belsőépítészetet egyelőre a gazdagok igénylik, míg a fenntartható megoldások, technológiák alkalmazása is még a luxus kategória közé tartozik. Bízom benne, hogy minél hamarabb elérjük itthon is azt a szintet, hogy széles körben igény lesz majd a passzív házak és a komoly, a fenntarthatóságra fókuszáló rendszerek kiépítésére.

Mimi: Én azt látom, hogy itthon egyre inkább elterjed a fenntarthatóságra való törekvés, hiszen ez ma már kikerülhetetlen. Bár az idősebb generáció nem feltétlenül erre áldoz, a mi vagy a nálunk fiatalabb generációk szempontjai között ez már elsődleges a háztervezésnél, építésnél. Pusztán csak belsőépítészetileg nehéz erre válaszolni, hiszen ha leválasztjuk az építészetről, akkor mi már egy kész házat kapunk, amit költséges passzívvá tenni, ha ez előzőleg nem volt szempont. A tökéletes kombináció az lenne, ha már a tervezéstől kezdve közösen dolgozhatnánk egy ilyen szemléletű építésszel.

Kinga: A belsőépítészet sokat reflektál a megrendelőre, ilyen szempontból az is egy meghatározó pont, hogy ő milyen szemlélettel rendelkezik. Ahogy a Solar Decathlonon is láttuk, újrahasznosított anyagokból is lehet bútorokat készíteni, rengeteg hasonló apróság van, amivel lehet játszani. Alapvetően már az építési előírások is ebbe az irányba mennek, sőt, már az egyetemi oktatásban is meghatározzák, hogy x százalék újrahasznosítható energiával tervezzünk.

Az este’r partners munkáiban hogy jelenik meg a környezettudatos szemlélet?

Mimi: Nem termelünk feleslegesen újat. Minőségi bútorokat tervezünk a terekbe, szeretjük a természetes anyagokat, a fát, az igazi kőlapot vagy a márványt és igyekszünk a legtöbb helyen ezeket használni.

Van bennetek valamiféle szemléletformálási hajlam, hogy a megrendelőt a helyes irányba tereljétek?

Rami: Persze, de ehhez elengedhetetlen, hogy már az elejétől benne legyünk a tervezésben, mert ilyenkor lehet alakítani a megrendelő szemléletét, ilyenkor lehet olyan rendszerekre felhívni a figyelmét, amik környezetbarátabbak, kedvezőbbek annál, mint amit esetleg ő gondolt volna. És ilyenkor el tudjuk magyarázni azt is, hogy lehet, hogy valami az elején drága, de a végén megtérül.

Kinga: Ehhez fontos a participációs tervezés is, ilyenkor az ottlakók véleményével tervezünk – legyen szó akár várostervezésről, családi házról vagy a belső terekről. Ezáltal tudunk olyan tereket létrehozni, amik a használókra és az életmódjukra reflektálnak. A közösség formálása valahol egy vitaindítással kezdődik, és a participációs tervezés erről szól.

Többször említettétek, hogy belsőépítészként fontos lenne számotokra, hogy már akkor bekapcsolódjatok a tervezésbe, amikor a megrendelő és az építész még csak az alapokat veti papírra. Ti hogyan látjátok a belsőépítészet és az építészet kapcsolatát?

Kinga: Én építészként végeztem, és két évig ezzel foglalkoztam, de szerettem volna tágítani az ismereteimet, ezért váltottam a belsőépítészetre. A két szakma nagyon máshonnan, más léptékben közelíti meg az épületet és emiatt vannak súrlódások. Az egyik nem létezik a másik nélkül, az a jó, ha valahol középúton találkozik a kettő, és az az ideális, amikor már az elejétől kezdve szoros összefüggés van közöttük. Építészként hiába tanulunk meg sok mindent az egyetemen, ha a belsőépítészeti finomságokra nem tér ki. Ha ebből több impulzust adna a hallgatóknak, akkor még jobb épületeket is lehetne tervezni.

Rami: Amikor már megvan egy épület, amikor egy építész már megrajzolta az egészet és átgondolta a működését, de a részletek még hiányoznak vagy nem az igaziak, akkor jön a belsőépítész, és elvégzi a finomhangolásokat. De a kulcs tényleg a közös gondolkodás lenne.

 

 

Categories
About us

“Even with the biggest workload, we end the day with a smile because we love what we do.” Eszter Radnóczy and Stefano Napolitani on their joint business

As it has already been announced, este’r partners opens its first partner office in Milan in close partnership with Italian architecture agency Waves Project Ltd lead by Stefano Napolitani. Connected to the professional circle of Italian interior design, Eszter and her team already feel at home in this new area. We asked Eszter and Stefano in a short interview to answer a few questions on working together.

Eszter, Stefano – when was the idea of a common office born?

E: For a long time I have been looking for a joint, reliable and transparent cooperation with a business partner in Milan. For me, it is important that partners are on the same page.

S: Yes! As soon as I met Eszter, we found many interest in common and a similar way of life.

Stefano, would you tell us what kind of studio Waves Project is?

We are a team expert in the real estate business. Our company search good opportunity for investiment and follow the client from the first beginning (Architecture Concept and Business Plan) to the end.

What are the principles that connect you professionally?

E: We both love our profession, just like me, Stefano is always available. Even with the biggest workload, we end the day with a smile because we love what we do. We don’t overdo things, we’re trying to find pragmatically but creatively the right solution.

S: Give the best to our clients and love to research new ideas.

What does this mean in practice?

E: We contact on a daily basis, on the phone or via emails and if it’s necessary we have the flexibility to meet personally. We are working on joint projects and it was great to see that our Hungarian clients also think that they can profit from this cooperation.

S: In our world, we do not have any language or others barriers both teams works and helps each other in the easiest way. We have projects in Italy and at the same time in the Cayman Islands, and also in Hungary.

Are you planning a common project or it’s going to be a good neighborly relation?

E: It’s by no means a good neighborly relationship, but a strategy to build a strong base in both countries that will be able to meet any international challenge.

S: Yes we have few projects also in Budapest, where we are responsible for architecture and Eszter and her team for  interior design. We are perfectly complementary.

Milan is the center of design. Where is your offices within this, locally and mentally?

E: It is located in the quiet, elegant neighborhood of Milan in a very typical, ancient building in via via Telesio 18.

S: Milan is not a big town and you” breath” design, fashion, food, everywhere. Our Studio is in a old street, in an old building, because what we like to insert in our project is possible and we love the historical background feeling.

Eszter and her team are really active in terms of traveling, seeing the world and being open to discovering new things while maintaining a stable taste and value system. Stefano, how is it at your studio?

We have been traveling for business and pleasure to many places, where things are really different and at these places it is always easy to learn something new.

In Hungary, the most important decisions are born in the kitchen – what about the Italians? 

E: Stefano will surely agree with me if I say that a private client will certainly dream up a plan at the table. While we are working hard on our projects, decisions are mostly made on the blueprint and on the screen.

In Italy it is usually not in the kitchen, but rather the dinner room – but it is true.

Eszter likes her coffee strong, without sugar and with skim milk. What about you, Stefano?

It depends who is makes that coffee. Usually black but sometimes i am horrible and I have to add a spoon of sugar…

Categories
About us

Este’r partners is ready for the international opening

The team of este’r partners visited Milan last week. This will be the city where, besides Budapest, Eszter Radnóczy opens her first partner office. As Eszter said, there wasn’t an actual question of how the successful Hungarian company would develop, in many ways, they are already connected to the professional circle of Italian interior design, especially to Milan.

Este’r partners is a real Italian-Hungarian company, not only because of the number of espressos they drank, but also because most of their colleagues have an Italian experience in their studies or in their professional career – for example, Eszter Radnóczy was a student at the Corvinus University in Budapest but also studied at IDI Interior Design Institute and at MBF Bocconi University in Milan. In their portfolio, besides several Italian projects, you can also tell that in their professional decisions, they are undoubtedly choosing the solutions provided by the Italian market and their close relationship with Italy has a big impact on their style. As part of their professional commitment they regularly visit Italy’s design week, markets and shows during the company’s business trips.

Eszter and her colleagues say that there’s one thing that motivates every link to Italy: the personal and professional relationships always inspiring them to return again. Este’r partners established a secure and extensive network of contacts in Italy over the years, which has now led their way towards the opening of an Italian office.

  

In our first photo you can see Eszter Radnóczy and our Italian partner Stefano Napolitani, the leader of the Waves-Project. New perspectives open up!

 

Categories
Rólunk

„A tervezői kreativitás megmutatásának remek lehetősége és valódi kihívása volt” – Szabó Csilla vezető építésszel a martonvásári Agroverzumról beszélgettünk

A martonvásári Brunszvik-kastélypark ad otthont az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának és itt kapott helyet az Agroverzum is, melynek belsőépítészeti kialakításáért az este’r partners felelt. Az Agroverzum projektmunkája rengeteg kihívást tartogatott, hiszen a kialakításnál figyelembe kellett venni, hogy a célközönség egészen a kisgyermekektől a nagyszülőkig terjed, az Agroverzum küldetése pedig nem kevesebb, mint a tudomány élményszerű megmutatása.

A martonvásári munka izgalmas megoldásairól a projektért felelős Szabó Csilla vezető építész-tervezővel beszélgettünk.

Hogyan kezdődött az egyeztetés a megrendelővel és mik voltak a legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe kellett vennetek? 

Számunkra az volt a legfontosabb, hogy a múzeumi tematika gazdagságának megjelenését szolgáljuk a belsőépítészeti megoldásokkal. Fokozott figyelemmel és tisztelettel kezeltük a régi és új épület közötti kontrasztot.

Milyen jelentősége volt a munkafolyamatban annak a ténynek, hogy az épületeket egy hatalmas, zöld park veszi körül? Hogyan reagáltatok erre?

Ez alapvetően inkább építészeti kérdés. A belsőépítészeti tervezést leginkább az a tény érintette, hogy a fogadó épület földszintje határozottan transzparens, a tartószerkezet és építészeti, belsőépítészeti elemek sötét felületei szinte beleolvadnak a kert látványába.

 

Milyen egyeztetés folyt a múzeumpedagógus kollégákkal? 

A múzeumi tematika szakmai felépítése és annak belsőépítészeti megjelenése a munka során szorosan együtt futott, a belsőépítészeti tervezés során módunk volt arra, hogy a tematika alapját képező felületek megjelenését mi határozzuk meg.

Milyen megoldásokkal segítettétek, hogy az Agroverzum a szó valódi értelmében vett élményközpont legyen?

A múzeumi tematika megjelenítésére térbeli installációkat terveztünk, mint például a föld rétegződésének megjelenítése a falfelületeken vagy a fogadótérben a pult organikus megjelenése. A laborban a színekkel, bútorokkal, falfelületekkel sterilitást sugárzó hangulat kialakítása volt a cél. Ezek számunkra az épület legizgalmasabb részei.

A kávézó sokban különbözik egy átlagos múzeumi kávézótól – modern, esztétikus és maradásra bír, akár egy nagyváros menő negyedében is lehetne. Miért fontos ez a funkció?

A kávézó kialakítása támogatja az élményközpont koncepciót. Mivel itt nem jelenik meg a múzeumi tematika a maga szakmaiságában, így a kávézót egy igazi közösségi térként tudtuk megfogalmazni, mai megjelenéssel. Mindezt úgy, hogy a kávézó az épített és a természeti környezetnek is szerves része legyen.

Milyen csapattal dolgoztál a projekten?

Szorosan együttműködtünk a múzeumigazgatóval, aki a projekt tematikai felelőse.

Személy szerint van-e kedvenc megoldásod az Agroverzumban?

Az Agrobár feliratot úgy sikerült elhelyeznünk a belső térben, hogy nem hagyományos, megszokott feliratozási módszereket választottunk, hanem diszkréten, lábmagasságban helyeztük el azt, amely így visszafogott, kívülről a kertből mégis jól látható. Nagy élmény volt a fogadó térben elhelyezett valósághű organikus pult tervezése és speciális technikát igénylő kivitelezése, valamint az egyedi papírlámpák tervezése.

Mit gondolsz, hogyan találkoznak Martonvásáron a klasszikus értékek és a modern megoldások? 

A történelmi kastélyépületben a régi és az új, a természet és az épített környezet szerves módon illeszkedik egymáshoz, kellemes kontrasztot alkotva.

Mi az a kész épületen, ami igazi “este’r partners” karakter?

Valódi kihívás volt és a tervezői kreativitás megmutatásának remek lehetősége a fogadó épület pultjának valóban valósághű, organikus megjelenése és kísérletezést, valamint speciális technikákat igénylő kivitelezése.